Hoffmann: beolvasztották a pedagóguséletpálya-modellt a közoktatási törvénybe

A készülő közoktatási törvényről tárgyalt csütörtöki együttes ülésén az Országos Köznevelési Tanács (OKNT) és az Országos Kisebbségi Bizottság (OKB). Az oktatási államtitkárság tájékoztatása szerint a megbeszélésben több javaslatot is megfogalmaztak az oktatás színvonalának és a pedagógusok életkörülményeinek javítása érdekében.

  • Eduline

A közlemény szerint a megbeszélést Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár hívta össze, és a közoktatás-fejlesztés aktuális kérdéseiről tájékoztatta a döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos szakértői szervezet, valamint az önkormányzatok által delegált kisebbségi bizottság tagjait.

Az államtitkár - mint írták - elsősorban arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a közoktatási törvény december 3-án közzétett koncepciójában milyen változtatások történtek. Mint elmondta, azóta számtalan fórumon vitatták meg az anyagot, amelyhez csaknem ötezer oldalnyi észrevétel, javaslat érkezett; ezeket folyamatosan dolgozzák fel és építik be a készülő tervezetbe az államtitkárság szakemberei.

Hoffmann Rózsa egyik változásként említette, hogy a pedagógus-életpályamodell beépült a közoktatási törvény koncepciójába, ami, mint közölte, garancia arra, hogy a törvény változásával hosszú távon méltó munkakörülményeket és jövedelmet biztosítsanak a pedagógustársadalomnak. A jövőben nagyobb szerepet vállal az állam az intézmények fenntartásában, és változik a pedagógusok bérezése is, a kötelező óraszám helyett az iskolában töltendő kötelező munkaidőt veszik alapul a jelenleginél magasabb bérek megállapításánál - olvasható a közleményben.

A tanácskozás résztvevői több hasznos javaslatot fogalmaztak meg annak érdekében, hogy a törvény valóban hosszú távon biztosítsa az oktatás színvonalának, a pedagógusok életkörülményeinek javítását. Hoffmann Rózsa elmondta, hogy az Országos Köznevelési Tanács és az Országos Kisebbségi Bizottság is megkapja a tervezet új változatát, amikor a kormány kialakította egységes álláspontját a sarkalatos kérdésekben - tették hozzá.

MTI 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu