Elkezdődött a tanárdemonstráció: 30-40 ezres elbocsátástól tartanak

A kormány oktatási és szakképzési reformprogramja ellen demonstrálnak pedagógus szakszervezetek az országos pedagógusnapon Budapesten, a képviselői irodaház melletti Olimpiai parkban.

  • Eduline
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a helyszínen azt mondta: a megmozdulást többek között azért szervezték, mert a miniszterelnök nem jelölt ki egy, a kormányát képviselő személyt, akivel az oktatáspolitikai változtatásokról egyeztethettek volna. Hozzátette: meggyőződésük, hogy az oktatási intézmények államosítása nagyarányú intézménybezárással, illetve 30-40 ezer pedagógus elbocsátásával járna.

A szakszervezetek a megmozdulásukon egy petíciót kívánnak átadni a kormánynak. Tíz százalékos béremelés mellett azt követelik, hogy az oktatási intézmények fenntartásáról, finanszírozásáról ne a kormányhivatalok, hanem a fenntartók döntsenek, így a munkáltatói jogkörökről, a pedagógusok munkaidejéről, a kötelező óraszámról, a bérezésükről és a juttatásaikról se nélkülük döntsenek.

Elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a kormány csökkenteni akarja a tankötelezettség idejét, illetve a felsőoktatási hallgatók számát, és kivennék a szakmunkásképzést a közoktatásból.

A megmozdulás kezdetére az ország különböző pontjairól néhány százan gyűltek össze az Olimpiai parkban, hogy a Széchenyi rakparton át, a Kossuth tér érintésével átvonuljanak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szalay utcai épülete elé.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a pedagógusnap alkalmából pénteken közzétett köszöntőjében azt írta, hogy hamarosan elkészül az új közoktatási törvény és annak részeként a pedagógus-életpályamodell.

"Nagy változások előtt állunk, s csak rajtunk múlik, hogy kihasználjuk-e a rendelkezésre álló lehetőségeket" - fogalmazott Hoffmann Rózsa, felidézve, hogy egy esztendővel ezelőtt ígéretet tett: államtitkárként azért fog küzdeni, hogy minden pedagógus megkapja azt a megbecsülést, amit "a nemzet lámpásaként megérdemel".

MTI
Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.