Elutasította a japán legfelsőbb bíróság annak a tanárnak a keresetét, aki fellebbezést nyújtott be, mert két évvel ezelőtt megrovást kapott viselkedése miatt - nem volt hajlandó elénekelni a himnuszt, és nem nézett a japán nemzeti zászlóra.
A 64 éves tanár több társával együtt hagyta figyelmen kívül a tokiói oktatási bizottságának egyik rendelkezését, amely szerint az iskolai ünnepeken a nemzeti lobogó felé fordulva el kell énekelni a himnuszt - a pedagógus szerint az önkormányzat megsértette az alkotmány által garantált lelkiismereti és gondolatszabadságot, amikor fegyelmi eljárást kezdeményezett ellene. Sokakat több hónapra eltiltottak a tanítástól, másoktól megvonták a fizetést, számos tanár végleg elveszítette az állását.
A nyugdíjas pedagógus még 2004-ben követte el vétkét egy tokiói bizonyítványosztáson, fellebbezését a legfelsőbb bíróság azonban elutasította, az ABC News információi szerint indoklásukban az áll, a himnuszéneklésről szóló rendelet nem sérti a gondolatszabadságot.
A tanári szakszervezet elnöke azt álltja, hogy a himnusz éneklésének kötelezővé tétele az ország militáns gyökereit idézi, amikor a második világháború idején istenként tisztelt Hirohito császár uralkodott. A himnusz szövegében az áll, hogy a császár az örökkévalóságig uralkodik, ezért többször bírálták már az ország liberális és baloldali politikusai. Éneklése a második világháború idején kötelező volt a japánok által elfoglalt Koreában, Kínában és más ázsiai országokban is.
| Kimi ga jo Japán nemzeti himnusza. A szöveg Heian-kori vaka a Kokinsú gyűjteményből, a dallam a Meidzsi-korszakból származik, 1880-ból. Egy 11 évvel korábbi, népszerűtlen melódiát váltott fel. Bár az alkotást régóta használták himnuszként, hivatalosan csak törvénymódosítás tette azzá 1999-ben. Forrás: Wikipedia |
eduline
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
