Nem énekelte el a himnuszt a 64 éves tanár, azonnal kirúgták
Elutasította a japán legfelsőbb bíróság annak a tanárnak a keresetét, aki fellebbezést nyújtott be, mert két évvel ezelőtt megrovást kapott viselkedése miatt - nem volt hajlandó elénekelni a himnuszt, és nem nézett a japán nemzeti zászlóra.
Eduline
A 64 éves tanár több társával együtt hagyta figyelmen kívül a tokiói oktatási bizottságának egyik rendelkezését, amely szerint az iskolai ünnepeken a nemzeti lobogó felé fordulva el kell énekelni a himnuszt - a pedagógus szerint az önkormányzat megsértette az alkotmány által garantált lelkiismereti és gondolatszabadságot, amikor fegyelmi eljárást kezdeményezett ellene. Sokakat több hónapra eltiltottak a tanítástól, másoktól megvonták a fizetést, számos tanár végleg elveszítette az állását.A nyugdíjas pedagógus még 2004-ben követte el vétkét egy tokiói bizonyítványosztáson, fellebbezését a legfelsőbb bíróság azonban elutasította, az ABC News információi szerint indoklásukban az áll, a himnuszéneklésről szóló rendelet nem sérti a gondolatszabadságot.A tanári szakszervezet elnöke azt álltja, hogy a himnusz éneklésének kötelezővé tétele az ország militáns gyökereit idézi, amikor a második világháború idején istenként tisztelt Hirohito császár uralkodott. A himnusz szövegében az áll, hogy a császár az örökkévalóságig uralkodik, ezért többször bírálták már az ország liberális és baloldali politikusai. Éneklése a második világháború idején kötelező volt a japánok által elfoglalt Koreában, Kínában és más ázsiai országokban is.
Kimi ga jo Japán nemzeti himnusza. A szöveg Heian-kori vaka a Kokinsú gyűjteményből, a dallam a Meidzsi-korszakból származik, 1880-ból. Egy 11 évvel korábbi, népszerűtlen melódiát váltott fel. Bár az alkotást régóta használták himnuszként, hivatalosan csak törvénymódosítás tette azzá 1999-ben.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.