Nem énekelte el a himnuszt a 64 éves tanár, azonnal kirúgták
Elutasította a japán legfelsőbb bíróság annak a tanárnak a keresetét, aki fellebbezést nyújtott be, mert két évvel ezelőtt megrovást kapott viselkedése miatt - nem volt hajlandó elénekelni a himnuszt, és nem nézett a japán nemzeti zászlóra.
Eduline
A 64 éves tanár több társával együtt hagyta figyelmen kívül a tokiói oktatási bizottságának egyik rendelkezését, amely szerint az iskolai ünnepeken a nemzeti lobogó felé fordulva el kell énekelni a himnuszt - a pedagógus szerint az önkormányzat megsértette az alkotmány által garantált lelkiismereti és gondolatszabadságot, amikor fegyelmi eljárást kezdeményezett ellene. Sokakat több hónapra eltiltottak a tanítástól, másoktól megvonták a fizetést, számos tanár végleg elveszítette az állását.
A nyugdíjas pedagógus még 2004-ben követte el vétkét egy tokiói bizonyítványosztáson, fellebbezését a legfelsőbb bíróság azonban elutasította, az ABC News információi szerint indoklásukban az áll, a himnuszéneklésről szóló rendelet nem sérti a gondolatszabadságot.
A tanári szakszervezet elnöke azt álltja, hogy a himnusz éneklésének kötelezővé tétele az ország militáns gyökereit idézi, amikor a második világháború idején istenként tisztelt Hirohito császár uralkodott. A himnusz szövegében az áll, hogy a császár az örökkévalóságig uralkodik, ezért többször bírálták már az ország liberális és baloldali politikusai. Éneklése a második világháború idején kötelező volt a japánok által elfoglalt Koreában, Kínában és más ázsiai országokban is.
Kimi ga jo Japán nemzeti himnusza. A szöveg Heian-kori vaka a Kokinsú gyűjteményből, a dallam a Meidzsi-korszakból származik, 1880-ból. Egy 11 évvel korábbi, népszerűtlen melódiát váltott fel. Bár az alkotást régóta használták himnuszként, hivatalosan csak törvénymódosítás tette azzá 1999-ben.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline#iskola#magyar#civilszervezetek
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.