Nem énekelte el a himnuszt a 64 éves tanár, azonnal kirúgták
Elutasította a japán legfelsőbb bíróság annak a tanárnak a keresetét, aki fellebbezést nyújtott be, mert két évvel ezelőtt megrovást kapott viselkedése miatt - nem volt hajlandó elénekelni a himnuszt, és nem nézett a japán nemzeti zászlóra.
Eduline
A 64 éves tanár több társával együtt hagyta figyelmen kívül a tokiói oktatási bizottságának egyik rendelkezését, amely szerint az iskolai ünnepeken a nemzeti lobogó felé fordulva el kell énekelni a himnuszt - a pedagógus szerint az önkormányzat megsértette az alkotmány által garantált lelkiismereti és gondolatszabadságot, amikor fegyelmi eljárást kezdeményezett ellene. Sokakat több hónapra eltiltottak a tanítástól, másoktól megvonták a fizetést, számos tanár végleg elveszítette az állását.A nyugdíjas pedagógus még 2004-ben követte el vétkét egy tokiói bizonyítványosztáson, fellebbezését a legfelsőbb bíróság azonban elutasította, az ABC News információi szerint indoklásukban az áll, a himnuszéneklésről szóló rendelet nem sérti a gondolatszabadságot.A tanári szakszervezet elnöke azt álltja, hogy a himnusz éneklésének kötelezővé tétele az ország militáns gyökereit idézi, amikor a második világháború idején istenként tisztelt Hirohito császár uralkodott. A himnusz szövegében az áll, hogy a császár az örökkévalóságig uralkodik, ezért többször bírálták már az ország liberális és baloldali politikusai. Éneklése a második világháború idején kötelező volt a japánok által elfoglalt Koreában, Kínában és más ázsiai országokban is.
Kimi ga jo Japán nemzeti himnusza. A szöveg Heian-kori vaka a Kokinsú gyűjteményből, a dallam a Meidzsi-korszakból származik, 1880-ból. Egy 11 évvel korábbi, népszerűtlen melódiát váltott fel. Bár az alkotást régóta használták himnuszként, hivatalosan csak törvénymódosítás tette azzá 1999-ben.
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.