Kényszerből szüntet meg több iskolát a nyíregyházi önkormányzat

A kényszerhelyzet szüli a nyíregyházi iskolabezárásokat, miután jelentősen csökkent az állami normatív támogatás, továbbá eladósodott a fenntartó önkormányzat és kevesebb az iskoláskorú gyermek is - közölte Kovács Ferenc, a megyeszékhely Fidesz-KDNP-s polgármestere kedden sajtótájékoztatón.

  • Eduline

Tavaly például 6,2 milliárd forint központi támogatást kapott az oktatási intézmények működtetéséhez a nyíregyházi önkormányzat, az összeget több mint 4,7 milliárd forinttal kellett kipótolnia saját bevételéből, amely összesen hétmilliárdnyi volt - mondta a polgármester. 

Hangsúlyozta: az előző MSZP-SZDSZ-es kormány jelentős forrásokat vont el az önkormányzatoktól, s ehhez társult, hogy Nyíregyháza eladósodott: a 2002-es 2,9 milliárd forintról, 17,6 milliárdra nőtt a hitelállománya, valamint a település helyhatósága készfizető kezes a város cégeinek mintegy 5 milliárd forintos kölcsönfelvételénél is. 

Mindeközben - folytatta - folyamatosan csökkent a gyermeklétszám is, jelenleg 1612 üres hely van a város általános iskoláiban. Kovács Ferenc szerint már legalább öt éve át kellett volna alakítani az iskolarendszert, de az akkori MSZP-Függetlenek-SZDSZ koalíció vezette nyíregyházi önkormányzat "nem merte felvállalni a kétségtelenül népszerűtlen döntést". Több budapesti általános- és középiskolát bezárnak szeptembertől - összefoglalónkat itt olvashatod el.
Országszerte tüntetéseket szerveznek az iskolabezárások ellen
Bánkuti András

Arra a kérdésre, hogy akkor az ellenzékben lévő Fidesz-KDNP sem támogatta az iskolabezárást, a polgármester azt válaszolta: ő korábban nem vett rész a pártszövetség önkormányzati munkájában, de "most utólag sem ért egyet az akkori állásponttal". 

Kovács Ferenc kijelentette: "ebben a kényszerhelyzetben esett a választás a 42 százalékos kihasználtságú kistelekiszőlői, a 46-48 százalékos sóstóhegyi és a Kert-közi Benczúr Gyula, valamint az 53 százalékos kihasználtságú orosi iskolára, amelyek szeptembertől már nem működnének" - erősítette meg az iskolabezárási tervezetet. 

Elmondta, hogy a négy iskolából az együttesen mintegy 700 tanulót osztályonként, tanáraikkal együtt helyezik át a befogadó iskolák "jelenleg üresen álló termeibe". Nyíregyháza polgármestere kifejtette: bármennyire is népszerűtlen a tervezet, szembe kell nézni a gazdasági problémákkal, hiszen az iskolabezárás nélkül veszélybe kerül a helyi oktatási rendszer, továbbá a város működése is.

 

Hozzáfűzte, hogy az új, Fidesz-KDNP-s többségű önkormányzat magán kezdte a takarékosságot, csökkentette a képviselők, a bizottságok számát. Átszervezték a polgármesteri hivatalt is, és az idén már nem adnak 110 millió forintos támogatást a város labdarúgócsapatának, s megvonták a forrást a Mandala Dalszínház társulatától is.

MTI 

 

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.