Jelentős a különbség a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) oktatási államtitkársága és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének eredményei között; ez a leginkább a pedagógusok heti munkaideje 80 százalékának kötelező munkahelyi eltöltését illetően mutatkozik meg - mondta a PDSZ elnöke hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.
Mendrey László közölte: az államtitkárság az intézményvezetőket kérdezte meg, és ők azt az elképzelést, hogy az életpályamodell feltételei mellett a pedagógusok a törvényben megszabott heti munkaidő 80 százalékát kötelezően munkahelyi tevékenységgel töltsék, 51,8 százalékban támogatták. Az oktatási államtitkárság kérdőívéről és az eredményről bővebben itt olvashatsz.
A PDSZ-tagság körében végzett közvélemény-kutatás szerint viszont a megkérdezetteknek mindössze a 2,5 százaléka támogatta ezt a kezdeményezést - tette hozzá a szakszervezeti vezető.Az eltérés abból adódik, hogy az iskolaigazgatóknak jól jön, ha a tanárokat kötelezhetik arra, hogy túlóradíj fizetése nélkül vezessenek például szakköröket, múzeumlátogatásokat, kirándulásokat. Ezt az ötletet az alkalmazottak értelemszerűen elutasítják, tehát teljesen másként látják ezt a kérdést a munkáltatók és a munkavállalók - hívta fel a figyelmet Mendrey László.
Az is problémát jelent a pedagógusok számára, hogy amíg heti 32 órát kötelezően az iskolákban kell tölteniük, addig nem tudnak egyéb pénzkereseti forrás után nézni. Számosan jelezték, hogy az elmaradó keresetkiegészítés miatt kénytelenek lesznek elhagyni a pályát - közölte.
Meglátása szerint a tanárok heti kötelező óraszámának 30 százalékos növelése minimum 20 százalékos elbocsátást von maga után, ez a pedagógusok 140 ezres létszámával számolva legalább 28 ezer ember munkanélkülivé válását jelenti. Meggondolandónak nevezte, hogy legyen lehetőség differenciálásra a pedagógusok kötelező óraszámai között a tanított szakok, a csoportok létszáma vagy más szempontok alapján, de "ezt generális jogszabályként megfogalmazni elhibázott lépés, és nem támogatható". Az oktatási államtitkárság felmérésében ezt a kezdeményezést a megkérdezett igazgatók 55,4 százaléka támogatta, míg a PDSZ a pedagógusok körében csak 18 százalékos támogatottságot mért. Közlése szerint az oktatási államtitkárság közoktatási intézmények vezetőitől visszaérkezett kérdőívein 85,8 százalék támogatta, hogy az iskolák fenntartásában az állam nagyobb szerepet vállaljon, ehhez képest ők csak 71,8 százalékot mértek. Arra kérdésre, hogy a pedagógusbéreket és azok járulékait közvetlenül államilag finanszírozzák, a PDSZ 59,9 százalékban kapott helyeslő választ, míg ugyanerre a kérdésre az iskolaigazgatók 68,3 százalékban mondtak igent az oktatási államtitkárságnak - közölte. Elmondása szerint a pedagógusok állami alkalmazására (megtartva a munkáltatói jogok egy részét továbbra is az igazgatók hatáskörében) 55,6 százalék mondott igent az államtitkárságnak, ugyanezt a PDSZ kérdőívein 53,2 százalék támogatta. Nem járnak jól a tanárok az állami iskolák tervével? Összefoglalónkat itt olvashatod. A PDSZ elnöke beszámolt arról, hogy felmérésük eredményét a hét elején eljuttatják Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárhoz és Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkárhoz, a kérdésekről pedig tárgyalásokat kezdeményeznek. Az oktatást érintő törvényeket ugyanis "nagyon nem helyes egyéni képviselői módosító indítványokkal átnyomni a parlamenten" - tette hozzá.MTI
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
