Jelentős a különbség a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) oktatási államtitkársága és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének eredményei között; ez a leginkább a pedagógusok heti munkaideje 80 százalékának kötelező munkahelyi eltöltését illetően mutatkozik meg - mondta a PDSZ elnöke hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.
Mendrey László közölte: az államtitkárság az intézményvezetőket kérdezte meg, és ők azt az elképzelést, hogy az életpályamodell feltételei mellett a pedagógusok a törvényben megszabott heti munkaidő 80 százalékát kötelezően munkahelyi tevékenységgel töltsék, 51,8 százalékban támogatták. Az oktatási államtitkárság kérdőívéről és az eredményről bővebben itt olvashatsz.
A PDSZ-tagság körében végzett közvélemény-kutatás szerint viszont a megkérdezetteknek mindössze a 2,5 százaléka támogatta ezt a kezdeményezést - tette hozzá a szakszervezeti vezető.Az eltérés abból adódik, hogy az iskolaigazgatóknak jól jön, ha a tanárokat kötelezhetik arra, hogy túlóradíj fizetése nélkül vezessenek például szakköröket, múzeumlátogatásokat, kirándulásokat. Ezt az ötletet az alkalmazottak értelemszerűen elutasítják, tehát teljesen másként látják ezt a kérdést a munkáltatók és a munkavállalók - hívta fel a figyelmet Mendrey László.
Az is problémát jelent a pedagógusok számára, hogy amíg heti 32 órát kötelezően az iskolákban kell tölteniük, addig nem tudnak egyéb pénzkereseti forrás után nézni. Számosan jelezték, hogy az elmaradó keresetkiegészítés miatt kénytelenek lesznek elhagyni a pályát - közölte.
Meglátása szerint a tanárok heti kötelező óraszámának 30 százalékos növelése minimum 20 százalékos elbocsátást von maga után, ez a pedagógusok 140 ezres létszámával számolva legalább 28 ezer ember munkanélkülivé válását jelenti. Meggondolandónak nevezte, hogy legyen lehetőség differenciálásra a pedagógusok kötelező óraszámai között a tanított szakok, a csoportok létszáma vagy más szempontok alapján, de "ezt generális jogszabályként megfogalmazni elhibázott lépés, és nem támogatható". Az oktatási államtitkárság felmérésében ezt a kezdeményezést a megkérdezett igazgatók 55,4 százaléka támogatta, míg a PDSZ a pedagógusok körében csak 18 százalékos támogatottságot mért. Közlése szerint az oktatási államtitkárság közoktatási intézmények vezetőitől visszaérkezett kérdőívein 85,8 százalék támogatta, hogy az iskolák fenntartásában az állam nagyobb szerepet vállaljon, ehhez képest ők csak 71,8 százalékot mértek. Arra kérdésre, hogy a pedagógusbéreket és azok járulékait közvetlenül államilag finanszírozzák, a PDSZ 59,9 százalékban kapott helyeslő választ, míg ugyanerre a kérdésre az iskolaigazgatók 68,3 százalékban mondtak igent az oktatási államtitkárságnak - közölte. Elmondása szerint a pedagógusok állami alkalmazására (megtartva a munkáltatói jogok egy részét továbbra is az igazgatók hatáskörében) 55,6 százalék mondott igent az államtitkárságnak, ugyanezt a PDSZ kérdőívein 53,2 százalék támogatta. Nem járnak jól a tanárok az állami iskolák tervével? Összefoglalónkat itt olvashatod. A PDSZ elnöke beszámolt arról, hogy felmérésük eredményét a hét elején eljuttatják Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárhoz és Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkárhoz, a kérdésekről pedig tárgyalásokat kezdeményeznek. Az oktatást érintő törvényeket ugyanis "nagyon nem helyes egyéni képviselői módosító indítványokkal átnyomni a parlamenten" - tette hozzá.MTI
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
