Kevés a diák, nem pályáznak az iskolák újraindítására Tolnában

Elsősorban az alacsony gyermeklétszám és a magas fenntartási költségek miatt nem pályáztak a kisiskolák újraindítására azok a Tolna megyei önkormányzatok, amelyek az elmúlt évtizedben zárták be az intézményeket.

  • Eduline
Tizenöt gyerek miatt nem érdemes visszahozni az iskolát - mondta Gödrei Zoltán, a 736 fős Kéty független polgármestere, hozzátéve, hogy az ennyi diákra járó, mintegy ötmillió forintos állami normatíva a szükséges három pedagógus bérét sem fedezné. A községben 2007-ben éppen a kevés gyerek miatt szüntették meg az iskolát, a kétyi diákok ma a közeli Zombán tanulnak. Hasonlóan nyilatkozott Fácánkert, Váralja, Lengyel, Nak és Csibrák polgármestere is.

Orbán Zsolt, a 720 lakosú Fácánkert fideszes vezetője arról számolt be, hogy az iskola 2008-as bezárásakor tíz gyerek járt volna négy osztályba, ma azonban még ezt a létszámot sem érnék el. A 81 millió forintos költségvetésű településen akkor 18-19 millió forintba került volna az iskola működtetése, most nem lenne reális esélye annak, hogy hosszú távon fenn tudnák tartani az intézményt - tette hozzá.

A településvezetők tájékoztatása szerint Lengyelben három első osztályos lenne, Csibrákon nyolc-kilenc kisdiákkal számolhatnának, Nakon szintén nem érné el a tízet a gyerekek száma.

A 915 fős Nagyszokolyról viszont több mint száz diák jár más település iskoláiba. Bors Bálint, a tamási kistérséghez tartozó falu független polgármestere azt mondta: hibás döntés lenne újraindítani a 2007-ben bezárt iskolát. A községben megkérdezték a szakembereket, a szülőket és a gyerekeket is, de csak utóbbiak egy részének tetszett volna, hogy ismét összevont osztályokban tanulhatnának, szakmai vélemény nem állt mellette - mondta a falu vezetője. Szerinte egy színvonalas iskola elvinné az önkormányzat 145 millió forintos költségvetését.

Tolna megye 109 településéből jelenleg negyven községben egyáltalán nem folyik oktatás, húsz helyen négy-, 49 településen nyolcosztályos iskola működik; az elmúlt évtizedben legalább tíz intézmény szűnt meg.

A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának oktatási államtitkársága 300 millió forintos kerettel hirdetett meg pályázatot, április 18-ig 30 millió forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhattak az iskolák újraindításához az önkormányzatok. A pályázatokról május 13-ig dönt az oktatásért felelős államtitkár.

MTI
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.