Kevés a diák, nem pályáznak az iskolák újraindítására Tolnában

Elsősorban az alacsony gyermeklétszám és a magas fenntartási költségek miatt nem pályáztak a kisiskolák újraindítására azok a Tolna megyei önkormányzatok, amelyek az elmúlt évtizedben zárták be az intézményeket.

  • Eduline

Tizenöt gyerek miatt nem érdemes visszahozni az iskolát - mondta Gödrei Zoltán, a 736 fős Kéty független polgármestere, hozzátéve, hogy az ennyi diákra járó, mintegy ötmillió forintos állami normatíva a szükséges három pedagógus bérét sem fedezné. A községben 2007-ben éppen a kevés gyerek miatt szüntették meg az iskolát, a kétyi diákok ma a közeli Zombán tanulnak. Hasonlóan nyilatkozott Fácánkert, Váralja, Lengyel, Nak és Csibrák polgármestere is.

Orbán Zsolt, a 720 lakosú Fácánkert fideszes vezetője arról számolt be, hogy az iskola 2008-as bezárásakor tíz gyerek járt volna négy osztályba, ma azonban még ezt a létszámot sem érnék el. A 81 millió forintos költségvetésű településen akkor 18-19 millió forintba került volna az iskola működtetése, most nem lenne reális esélye annak, hogy hosszú távon fenn tudnák tartani az intézményt - tette hozzá.

A településvezetők tájékoztatása szerint Lengyelben három első osztályos lenne, Csibrákon nyolc-kilenc kisdiákkal számolhatnának, Nakon szintén nem érné el a tízet a gyerekek száma.

A 915 fős Nagyszokolyról viszont több mint száz diák jár más település iskoláiba. Bors Bálint, a tamási kistérséghez tartozó falu független polgármestere azt mondta: hibás döntés lenne újraindítani a 2007-ben bezárt iskolát. A községben megkérdezték a szakembereket, a szülőket és a gyerekeket is, de csak utóbbiak egy részének tetszett volna, hogy ismét összevont osztályokban tanulhatnának, szakmai vélemény nem állt mellette - mondta a falu vezetője. Szerinte egy színvonalas iskola elvinné az önkormányzat 145 millió forintos költségvetését.

Tolna megye 109 településéből jelenleg negyven községben egyáltalán nem folyik oktatás, húsz helyen négy-, 49 településen nyolcosztályos iskola működik; az elmúlt évtizedben legalább tíz intézmény szűnt meg.

A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának oktatási államtitkársága 300 millió forintos kerettel hirdetett meg pályázatot, április 18-ig 30 millió forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhattak az iskolák újraindításához az önkormányzatok. A pályázatokról május 13-ig dönt az oktatásért felelős államtitkár.

MTI

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.