Az alacsonyabb társadalmi státusú családok esetében az elkülönítés szinte garantáltan rosszabb iskolai körülményeket és alacsonyabb színvonalú pedagógiai munkát jelent, így pedig biztosan nem hatékony a felzárkóztatás - mondta a HVG-nek Havas Gábor szociológus, aki szerint a közhangulat ugyan nem kedvez az integrációnak, de ahol akarták, ott meg tudták csinálni.
„A nagyon erős szelekcióra épülő oktatási rendszerek nem teljesítenek jól – ezt pontosan lehet tudni a tanulói teljesítményeket regisztráló nemzetközi PISA-felmérések eredményeiből. Ha hatékony oktatási rendszert akarunk, nem kellene újra olyasvalamivel kísérletezni, ami egyszer már csődöt mondott” – mondta a HVG-nek Havas Gábor a kormány oktatási terveiről, többek között a nulladik évfolyam bevezetéséről.
A szociológus szerint első minisztersége idején Magyar Bálint is megpróbálkozott azzal, hogy kis létszámú csoportokban, elkülönítve tanítsák a legnagyobb hátránnyal iskolába érkezőket, de ez nem csökkentette, hanem kifejezetten növelte a tanulók közötti tudásbeli különbséget.„Bebizonyosodott, hogy nem lehet előnyt kovácsolni a kiscsoportos felzárkóztatásból, a gyógypedagógiai osztályok pedig végképp totális zsákutcának bizonyultak a bekerültek számára. Biztosak lehetünk abban, hogy nem fognak felzárkózni azok, akiknek a lemaradását a mostani tervek szerint nulladik osztályokban akarnák behozni” – mondta a szakember. A teljes interjút a HVG múlt heti számában olvashatod el.
edulineMiután beszámoltunk arról, hogy az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója Csapodi Zoltán fideszes képviselőktől kért segítséget a polgári engedetlenség idején még 2022-ben, kaptunk egy olvasói levelet azoktól az akkori trefortos pedagógusoktól, akik részt vettek az akcióban. A szöveget változtatás nélkül közöljük.
Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jelenlegi központosított szabályozás nem veszi kellően figyelembe a gyerekek egyéni fejlődését, ezért a döntési jogkörök visszaadását, valamint a határidők rugalmasabbá tételét sürgetik.
