Tévedésben van Hoffmann Rózsa, nem lenne jó lépés a nulladik évfolyam?

Az alacsonyabb társadalmi státusú családok esetében az elkülönítés szinte garantáltan rosszabb iskolai körülményeket és alacsonyabb színvonalú pedagógiai munkát jelent, így pedig biztosan nem hatékony a felzárkóztatás - mondta a HVG-nek Havas Gábor szociológus, aki szerint a közhangulat ugyan nem kedvez az integrációnak, de ahol akarták, ott meg tudták csinálni.

  • Eduline

„A nagyon erős szelekcióra épülő oktatási rendszerek nem teljesítenek jól – ezt pontosan lehet tudni a tanulói teljesítményeket regisztráló nemzetközi PISA-felmérések eredményeiből. Ha hatékony oktatási rendszert akarunk, nem kellene újra olyasvalamivel kísérletezni, ami egyszer már csődöt mondott” – mondta a HVG-nek Havas Gábor a kormány oktatási terveiről, többek között a nulladik évfolyam bevezetéséről.

A szociológus szerint első minisztersége idején Magyar Bálint is megpróbálkozott azzal, hogy kis létszámú csoportokban, elkülönítve tanítsák a legnagyobb hátránnyal iskolába érkezőket, de ez nem csökkentette, hanem kifejezetten növelte a tanulók közötti tudásbeli különbséget.

„Bebizonyosodott, hogy nem lehet előnyt kovácsolni a kiscsoportos felzárkóztatásból, a gyógypedagógiai osztályok pedig végképp totális zsákutcának bizonyultak a bekerültek számára. Biztosak lehetünk abban, hogy nem fognak felzárkózni azok, akiknek a lemaradását a mostani tervek szerint nulladik osztályokban akarnák behozni” – mondta a szakember. A teljes interjút a HVG múlt heti számában olvashatod el.

eduline

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.