Az alacsonyabb társadalmi státusú családok esetében az elkülönítés szinte garantáltan rosszabb iskolai körülményeket és alacsonyabb színvonalú pedagógiai munkát jelent, így pedig biztosan nem hatékony a felzárkóztatás - mondta a HVG-nek Havas Gábor szociológus, aki szerint a közhangulat ugyan nem kedvez az integrációnak, de ahol akarták, ott meg tudták csinálni.
„A nagyon erős szelekcióra épülő oktatási rendszerek nem teljesítenek jól – ezt pontosan lehet tudni a tanulói teljesítményeket regisztráló nemzetközi PISA-felmérések eredményeiből. Ha hatékony oktatási rendszert akarunk, nem kellene újra olyasvalamivel kísérletezni, ami egyszer már csődöt mondott” – mondta a HVG-nek Havas Gábor a kormány oktatási terveiről, többek között a nulladik évfolyam bevezetéséről.
A szociológus szerint első minisztersége idején Magyar Bálint is megpróbálkozott azzal, hogy kis létszámú csoportokban, elkülönítve tanítsák a legnagyobb hátránnyal iskolába érkezőket, de ez nem csökkentette, hanem kifejezetten növelte a tanulók közötti tudásbeli különbséget.„Bebizonyosodott, hogy nem lehet előnyt kovácsolni a kiscsoportos felzárkóztatásból, a gyógypedagógiai osztályok pedig végképp totális zsákutcának bizonyultak a bekerültek számára. Biztosak lehetünk abban, hogy nem fognak felzárkózni azok, akiknek a lemaradását a mostani tervek szerint nulladik osztályokban akarnák behozni” – mondta a szakember. A teljes interjút a HVG múlt heti számában olvashatod el.
eduline2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
