Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Szépírás után gépírás: utóbbi még kitart
dspace.mit.edu
Száz évvel ezelőtt a soproni Petőfi Sándor Általános Iskola – akkor még polgári fiúiskola – diákjai hit- és erkölcstanból, közgazdasági és jogi ismeretekből, mennyiségtanból, ásványtanból és vegytanból, élet- és egészségtani ismeretekből, mezőgazdasági és ipari ismeretekből, sőt még kézimunkából is kaptak jegyet, legalábbis a korabeli bizonyítványok ezt tanúsítják.
Az 1911-es tantárgyak közül többet ma is tanítanak az iskolákban, csak más címmel: a hajdani mennyiségtanból lett a matematika, amely a múltban szintén külön tárgyként oktatott mértant vagy mértani rajzot, azaz a geometriát is magába foglalja. Az ásvány- és vegytan a mai kémiának felel meg, az élet- és egészségtani ismeretek - amit más intézményekben „az ember élete” címen oktattak - pedig a jelenlegi biológia tananyagát adta át a diákoknak. Más intézményekben természetismeret órán tanultak az általános iskolások biológiát és földrajzot, a természettanon fizikát, sőt a reál tárgyak sorában a 30-as években szerepelt a föld- és néprajz óra is.
Kézimunka, szépírás és szabad beszélgetés
A kézimunka tantervét a svéd oktatási rendszerben slöjdnek nevezett tantárgy mintájára dolgozták ki. A diákok ezen az órán kézügyesség-fejlesztő feladatokat végeztek: barkácsoltak, mintáztak, gipszöntvényeket készítettek. A lányok általában háztartástant tanultak, amely egyes iskolákban a kereskedelmi és háztartási gyakorlatok címet viselte, és a hímzés- és főzésoktatás mellett a "háztartásmenedzselési" alapismeretek is részét képezték.
A 30-as évekig a legtöbb intézményben szépírást is tanítottak – a tantárgy az írógép elterjedésével tűnt el, és adta át a helyét a gyors- és gépírásnak.
Szintén kikopott az oktatásból a szabad beszélgetés című óra, amelyen aktuálpolitikai és közéleti kérdéseket vitattak meg a diákokkal. „Vidéken főleg helyi témákról, a pesti iskolákban inkább az egész országot érintő ügyekről volt szó. Emlékszem, mi az egyik ilyen órán a Rajk-perről beszéltünk” – meséli Kozma Tamás, a Debreceni Egyetem Neveléstudományi Tanszékének egyetemi tanára. A szabad beszélgetés szerepét az 50-es évek elejétől az állampolgári ismeretek, a 70-es évektől pedig a világnézetünk alapjai című tárgy vette át. „Ezek nagyjából Szovjetunió-ismeret órák voltak” – mondja a neveléstudományi szakértő.
Miért tűnnek el a tantárgyak?
| A kistárgyak eltűnését jósolják a szakértők„Könnyen elképzelhető, hogy az olyan készségtárgyak, mint a rajz és az ének a jövőben nem fognak önálló óraként szerepelni a tantervben. Szépen lassan kikopnak a tanrendből, és valószínű, hogy egy komplexebb művészeti képzés veszi majd át a helyüket” – mondja Szabolcs Éva, az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetének igazgatója. De nemcsak a készségtárgyak szűnhetnek meg a mai formájukban. „A kis tárgyak kora a Nemzeti Alaptanterv 1995-ös bevezetésével végképp lejárt. Azóta a diákok ismereteinek szétforgácsolása helyett az egyes tantárgyak műveltségi területekben való rehabilitálása van napirenden” – teszi hozzá Katona András. |
A kis óraszámban oktatott tantárgyakra a legjellemzőbb, hogy csak ideig-óráig vannak jelen az oktatásban. Ezek ugyanis előbb-utóbb súlytalanná válnak, nagy valószínűséggel integrálják őket valamelyik nagyobb tárgyba vagy oktatási részterületbe. Ez történt például az erkölcstannal, amelyet a 90-es években az ember és társadalom műveltségterületbe építettek be, de az oktatási államtitkárság tervei szerint a jövőben ismét önálló tárgyként szerepelne a tantervben.
Az erkölcstan bevezetésének tervéről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.
Egyes kis tárgyak eltűnését, illetve életre hívását azonban társadalmi vagy politikai tényezőkre is visszavezetik az oktatáskutatók. A társadalmi igények változását lehet megfigyelni az olyan tantárgyak eltűnésében, mint például a szépírás, míg más tárgyak léte az éppen aktuális politikai rendszertől függ. „Az adott korhoz tartozó filozófiai alapozás szinte mindig hozzátartozott a neveléshez, hol bölcseleti alapismeretek, hol a marxizmusra épülő világnézetünk alapjai című óra formájában” – mondja Katona András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetének docense.
B.B.
eduline
