Videó: furcsa robotot fejlesztettek ki a zürichi egyetemen

A Zürichi Egyetem és a Szövetségi Műszaki Egyetem (ETH) kutatói kifejlesztettek egy robotot, amely képes egy hegyén álló ceruza egyensúlyozására. A trükk egy mesterséges "ideghártya" segítségével válik lehetővé, amely regisztrálja és villámgyorsan feldolgozza az egyensúlyzavarokat.

  • Eduline
Egy ceruza csak akkor tartható egyensúlyban, ha egy milliszekundum alatt reagálunk az írószerszám mozgására - erre a legtöbb ember nem képes. Mindezidáig még a robotok sem tudták fenntartani az egyensúlyt. A gépek ugyanis videokamerák segítségével "látnak", ezek pedig a teljes kép adatait dolgozzák fel, hogy felismerjék az egyensúlyozandó tárgy mozgását. Az információáradat miatt a feldolgozás hosszabb időt vesz igénybe, a reakció pedig lelassul.

Jörg Conradt és kutatócsapata megoldást talált a problémára: szenzorokat, szilíciumból készült "ideghártyát" fejlesztettek ki. Ezek csak azon fényviszonyok változásaira reagálnak, amelyeket a ceruza mozgása vált ki - olvasható a New Scientist című szaklapban.

A szenzorok nem foglalkoznak azzal, milyen erős a fényváltozás, csak azzal, hogy egy meghatározott ponton megtörténik-e a változás vagy sem. Ez drasztikusan csökkenti a feldolgozandó információt.

A kutatókat elmondásuk szerint a biológiai folyamatok inspirálták: az emberi szem és az agy is gyorsabban képes az információátadásra, ha a lényegtelen dolgokat figyelmen kívül hagyja.

A ceruza pozíciójának meghatározásához a kutatók két szenzort helyeztek el egymással kilencven fokot bezáró szögben, így a szerkezet minden pillanatban képes reagálni a ceruza egyensúlyának változására.

MTI/eduline

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.