Videó: furcsa robotot fejlesztettek ki a zürichi egyetemen
A Zürichi Egyetem és a Szövetségi Műszaki Egyetem (ETH) kutatói kifejlesztettek egy robotot, amely képes egy hegyén álló ceruza egyensúlyozására. A trükk egy mesterséges "ideghártya" segítségével válik lehetővé, amely regisztrálja és villámgyorsan feldolgozza az egyensúlyzavarokat.
Eduline
Egy ceruza csak akkor tartható egyensúlyban, ha egy milliszekundum alatt reagálunk az írószerszám mozgására - erre a legtöbb ember nem képes. Mindezidáig még a robotok sem tudták fenntartani az egyensúlyt. A gépek ugyanis videokamerák segítségével "látnak", ezek pedig a teljes kép adatait dolgozzák fel, hogy felismerjék az egyensúlyozandó tárgy mozgását. Az információáradat miatt a feldolgozás hosszabb időt vesz igénybe, a reakció pedig lelassul. Jörg Conradt és kutatócsapata megoldást talált a problémára: szenzorokat, szilíciumból készült "ideghártyát" fejlesztettek ki. Ezek csak azon fényviszonyok változásaira reagálnak, amelyeket a ceruza mozgása vált ki - olvasható a New Scientist című szaklapban. A szenzorok nem foglalkoznak azzal, milyen erős a fényváltozás, csak azzal, hogy egy meghatározott ponton megtörténik-e a változás vagy sem. Ez drasztikusan csökkenti a feldolgozandó információt. A kutatókat elmondásuk szerint a biológiai folyamatok inspirálták: az emberi szem és az agy is gyorsabban képes az információátadásra, ha a lényegtelen dolgokat figyelmen kívül hagyja. A ceruza pozíciójának meghatározásához a kutatók két szenzort helyeztek el egymással kilencven fokot bezáró szögben, így a szerkezet minden pillanatban képes reagálni a ceruza egyensúlyának változására. MTI/eduline
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
