Videó: furcsa robotot fejlesztettek ki a zürichi egyetemen
A Zürichi Egyetem és a Szövetségi Műszaki Egyetem (ETH) kutatói kifejlesztettek egy robotot, amely képes egy hegyén álló ceruza egyensúlyozására. A trükk egy mesterséges "ideghártya" segítségével válik lehetővé, amely regisztrálja és villámgyorsan feldolgozza az egyensúlyzavarokat.
Eduline
Egy ceruza csak akkor tartható egyensúlyban, ha egy milliszekundum alatt reagálunk az írószerszám mozgására - erre a legtöbb ember nem képes. Mindezidáig még a robotok sem tudták fenntartani az egyensúlyt. A gépek ugyanis videokamerák segítségével "látnak", ezek pedig a teljes kép adatait dolgozzák fel, hogy felismerjék az egyensúlyozandó tárgy mozgását. Az információáradat miatt a feldolgozás hosszabb időt vesz igénybe, a reakció pedig lelassul. Jörg Conradt és kutatócsapata megoldást talált a problémára: szenzorokat, szilíciumból készült "ideghártyát" fejlesztettek ki. Ezek csak azon fényviszonyok változásaira reagálnak, amelyeket a ceruza mozgása vált ki - olvasható a New Scientist című szaklapban. A szenzorok nem foglalkoznak azzal, milyen erős a fényváltozás, csak azzal, hogy egy meghatározott ponton megtörténik-e a változás vagy sem. Ez drasztikusan csökkenti a feldolgozandó információt. A kutatókat elmondásuk szerint a biológiai folyamatok inspirálták: az emberi szem és az agy is gyorsabban képes az információátadásra, ha a lényegtelen dolgokat figyelmen kívül hagyja. A ceruza pozíciójának meghatározásához a kutatók két szenzort helyeztek el egymással kilencven fokot bezáró szögben, így a szerkezet minden pillanatban képes reagálni a ceruza egyensúlyának változására. MTI/eduline
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
