Videó: furcsa robotot fejlesztettek ki a zürichi egyetemen

A Zürichi Egyetem és a Szövetségi Műszaki Egyetem (ETH) kutatói kifejlesztettek egy robotot, amely képes egy hegyén álló ceruza egyensúlyozására. A trükk egy mesterséges "ideghártya" segítségével válik lehetővé, amely regisztrálja és villámgyorsan feldolgozza az egyensúlyzavarokat.

  • Eduline
Egy ceruza csak akkor tartható egyensúlyban, ha egy milliszekundum alatt reagálunk az írószerszám mozgására - erre a legtöbb ember nem képes. Mindezidáig még a robotok sem tudták fenntartani az egyensúlyt. A gépek ugyanis videokamerák segítségével "látnak", ezek pedig a teljes kép adatait dolgozzák fel, hogy felismerjék az egyensúlyozandó tárgy mozgását. Az információáradat miatt a feldolgozás hosszabb időt vesz igénybe, a reakció pedig lelassul.

Jörg Conradt és kutatócsapata megoldást talált a problémára: szenzorokat, szilíciumból készült "ideghártyát" fejlesztettek ki. Ezek csak azon fényviszonyok változásaira reagálnak, amelyeket a ceruza mozgása vált ki - olvasható a New Scientist című szaklapban.

A szenzorok nem foglalkoznak azzal, milyen erős a fényváltozás, csak azzal, hogy egy meghatározott ponton megtörténik-e a változás vagy sem. Ez drasztikusan csökkenti a feldolgozandó információt.

A kutatókat elmondásuk szerint a biológiai folyamatok inspirálták: az emberi szem és az agy is gyorsabban képes az információátadásra, ha a lényegtelen dolgokat figyelmen kívül hagyja.

A ceruza pozíciójának meghatározásához a kutatók két szenzort helyeztek el egymással kilencven fokot bezáró szögben, így a szerkezet minden pillanatban képes reagálni a ceruza egyensúlyának változására.

MTI/eduline

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.