Videó: furcsa robotot fejlesztettek ki a zürichi egyetemen
A Zürichi Egyetem és a Szövetségi Műszaki Egyetem (ETH) kutatói kifejlesztettek egy robotot, amely képes egy hegyén álló ceruza egyensúlyozására. A trükk egy mesterséges "ideghártya" segítségével válik lehetővé, amely regisztrálja és villámgyorsan feldolgozza az egyensúlyzavarokat.
Eduline
Egy ceruza csak akkor tartható egyensúlyban, ha egy milliszekundum alatt reagálunk az írószerszám mozgására - erre a legtöbb ember nem képes. Mindezidáig még a robotok sem tudták fenntartani az egyensúlyt. A gépek ugyanis videokamerák segítségével "látnak", ezek pedig a teljes kép adatait dolgozzák fel, hogy felismerjék az egyensúlyozandó tárgy mozgását. Az információáradat miatt a feldolgozás hosszabb időt vesz igénybe, a reakció pedig lelassul. Jörg Conradt és kutatócsapata megoldást talált a problémára: szenzorokat, szilíciumból készült "ideghártyát" fejlesztettek ki. Ezek csak azon fényviszonyok változásaira reagálnak, amelyeket a ceruza mozgása vált ki - olvasható a New Scientist című szaklapban. A szenzorok nem foglalkoznak azzal, milyen erős a fényváltozás, csak azzal, hogy egy meghatározott ponton megtörténik-e a változás vagy sem. Ez drasztikusan csökkenti a feldolgozandó információt. A kutatókat elmondásuk szerint a biológiai folyamatok inspirálták: az emberi szem és az agy is gyorsabban képes az információátadásra, ha a lényegtelen dolgokat figyelmen kívül hagyja. A ceruza pozíciójának meghatározásához a kutatók két szenzort helyeztek el egymással kilencven fokot bezáró szögben, így a szerkezet minden pillanatban képes reagálni a ceruza egyensúlyának változására. MTI/eduline
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!