Nem éri meg újraindítani a falusi iskolákat? Mire elég 300 millió forint?

Újraindítaná a kistelepülések bezárt iskoláit az oktatási államtitkárság, összesen háromszáz millió forintra pályázhatnak az önkormányzatok - a legtöbb Somogy megyei település azonban egyelőre nem gondolkodik az intézmények újranyitásán, a polgármesterek szerint az állami támogatása ugyanis nem fedezné az összes költséget.

  • Eduline

 

A somogyszili iskola: nem tervezik, hogy újraindítják
Falvak.hu

A tervek szerint az alsó tagozatos oktatást indítanák újra, az önkormányzatok pályázati úton juthatnak forráshoz, az igények felmérése jelenleg is zajlik. A Somogy megyei Istvándiban öt évvel ezelőtt zárták be az iskolát, a diákok a szomszédos Darányba járnak. „2005-ben nehéz, kényszer szülte döntést hoztunk. Azóta a szülők megszokták, hogy helyben nincs iskola” – mondta a Sonline-nak Bencsik János polgármester, aki szerint a nagy kérdés az, hogy az intézmény fenntartására honnan lesz forrás, az állami normatíva ugyanis nem elég mindenre.

„Egyelőre nem született döntés, és nem készült hatástanulmány sem. Várakozó állásponton vagyunk. Nálunk úgy alakult, hogy településünkről egyetlen első osztályos kisdiák kezdte meg a tanulmányait a 2010-es tanévben, de már Ladon” – tette hozzá Farkas László György, Hedrehely polgármestere.

A közel nyolcszáz lakosú Somogyszilben sem gondolkodnak a 2005-ben bezárt iskola újranyitásán. „Amikor 2005-ben az iskola bezárása mellett döntöttük, a szülők néhány óra alatt döntöttek: az alsósokat átíratták az igali iskolába. A hatvan gyerek után több mint hétmillió forintot fizetünk, a saját fenntartású iskola ennél sokkal többe kerülne” – magyarázta a hírportálnak Sámoly Ferenc polgármester.

Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár

az Eduline-nak adott interjújában

korábban úgy fogalmazott: a 300 millió forint körülbelül tíz-húsz oktatási intézmény újraindításához elég..

eduline

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.