Nem éri meg újraindítani a falusi iskolákat? Mire elég 300 millió forint?

Újraindítaná a kistelepülések bezárt iskoláit az oktatási államtitkárság, összesen háromszáz millió forintra pályázhatnak az önkormányzatok - a legtöbb Somogy megyei település azonban egyelőre nem gondolkodik az intézmények újranyitásán, a polgármesterek szerint az állami támogatása ugyanis nem fedezné az összes költséget.

  • Eduline

 

A somogyszili iskola: nem tervezik, hogy újraindítják
Falvak.hu

A tervek szerint az alsó tagozatos oktatást indítanák újra, az önkormányzatok pályázati úton juthatnak forráshoz, az igények felmérése jelenleg is zajlik. A Somogy megyei Istvándiban öt évvel ezelőtt zárták be az iskolát, a diákok a szomszédos Darányba járnak. „2005-ben nehéz, kényszer szülte döntést hoztunk. Azóta a szülők megszokták, hogy helyben nincs iskola” – mondta a Sonline-nak Bencsik János polgármester, aki szerint a nagy kérdés az, hogy az intézmény fenntartására honnan lesz forrás, az állami normatíva ugyanis nem elég mindenre.

„Egyelőre nem született döntés, és nem készült hatástanulmány sem. Várakozó állásponton vagyunk. Nálunk úgy alakult, hogy településünkről egyetlen első osztályos kisdiák kezdte meg a tanulmányait a 2010-es tanévben, de már Ladon” – tette hozzá Farkas László György, Hedrehely polgármestere.

A közel nyolcszáz lakosú Somogyszilben sem gondolkodnak a 2005-ben bezárt iskola újranyitásán. „Amikor 2005-ben az iskola bezárása mellett döntöttük, a szülők néhány óra alatt döntöttek: az alsósokat átíratták az igali iskolába. A hatvan gyerek után több mint hétmillió forintot fizetünk, a saját fenntartású iskola ennél sokkal többe kerülne” – magyarázta a hírportálnak Sámoly Ferenc polgármester.

Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár az Eduline-nak adott interjújában korábban úgy fogalmazott: a 300 millió forint körülbelül tíz-húsz oktatási intézmény újraindításához elég..

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna