| Nem lesz előrehozott érettségi, öt helyett hat tantárgyból kell majd érettségizni - a legfontosabb változásokról szóló összefoglalónkat itt találod, Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkárral készített interjúnkat pedig itt olvashatod. |
A közoktatás szereplőinek számos problémája van az év végén megjelent
új közoktatási törvény koncepciójával - leginkább azonban arra a súlyos szakmai hibára hívják fel most a figyelmet, ahogyan a törvény az úgynevezett "különleges bánásmódot igénylő gyermekekről" beszél. Ide három kategória tartozik: a speciális nevelési igényű (sni), a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek.
Az első alatt a törvény többek között testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos gyerekeket ért, illetve ide sorolja a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott, például autista vagy diszlexiás gyerekeket is.
Hátrányosnak az számít, akinek a szülei rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, félárva, rendezetlen az állampolgársága, vagy ha a szülő egyedülállóként neveli a gyereket. Ha ebből kettő együttesen valósul meg, az már
halmozottan hátrányos helyzetűnek számít. "Ily módon viszont a különleges bánásmódot igénylő kategóriába az a gyerek is beleesik, aki félárva, vagy az állampolgársága tisztázatlan, és a koncepció szerint - úgy tűnk - hozzájuk is utazó szakértői bizottság menne. Ez lehetőséget nyújt az indokolatlan megkülönböztetésre" - mondja Galló Istvánné, a
Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A teljes cikket a
Hírszerzőn olvashatod el.
eduline
