Több kisebb és nagyobb szakmai hibája is van a szakszervezetek szerint a december elején megjelent közoktatási törvény módosításának. Az egyik legsúlyosabb, hogy a koncepció összemossa a hátrányos helyzetű gyerekeket a speciális nevelési igényűekkel, amiből a szakértők szerint az is következhet, hogy egy gyerekét egyedül nevelő szülőhöz is utazó szakmai bizottság menne - írja a Hírszerző.
| Nem lesz előrehozott érettségi, öt helyett hat tantárgyból kell majd érettségizni - a legfontosabb változásokról szóló összefoglalónkat itt találod, Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkárral készített interjúnkat pedig itt olvashatod. |
A közoktatás szereplőinek számos problémája van az év végén megjelent
új közoktatási törvény koncepciójával
- leginkább azonban arra a súlyos szakmai hibára hívják fel most a figyelmet, ahogyan a törvény az úgynevezett "különleges bánásmódot igénylő gyermekekről" beszél. Ide három kategória tartozik: a speciális nevelési igényű (sni), a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek.
Az első alatt a törvény többek között testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos gyerekeket ért, illetve ide sorolja a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott, például autista vagy diszlexiás gyerekeket is.
Hátrányosnak az számít, akinek a szülei rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, félárva, rendezetlen az állampolgársága, vagy ha a szülő egyedülállóként neveli a gyereket. Ha ebből kettő együttesen valósul meg, az már
halmozottan hátrányos helyzetűnek számít
. "Ily módon viszont a különleges bánásmódot igénylő kategóriába az a gyerek is beleesik, aki félárva, vagy az állampolgársága tisztázatlan, és a koncepció szerint - úgy tűnk - hozzájuk is utazó szakértői bizottság menne. Ez lehetőséget nyújt az indokolatlan megkülönböztetésre" - mondja Galló Istvánné, a
elnöke. A teljes cikket a
olvashatod el.
eduline
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
