Vak diáklány nyert a nemzetközi olvasási versenyen

Az olvasás és a könyvek iránti szeretete miatt kapott díjat a tajvani oktatási minisztériumtól egy látássérült diáklány, aki első helyen végzett egy nemzetközi olvasási versenyen.

  • Eduline
A második osztályos Jang Ce-ling (Yang Tzu-ling) hetvenkét könyvet olvasott el mindössze két hónap alatt. A Tajvan közép-nyugati részén elterülő Tajcsung (Taichung) városában élő kislány egy látássérült gyerekek számára rendezett nemzetközi olvasási verseny általános iskolai kategóriájának győzteseként érdemelte ki a minisztériumi díjat. 

Wikipedia
A mostani megmérettetés egy szeptemberben indított és Tajvan történetében eddig példa nélküli kezdeményezés részét képezte, amelynek célja az volt, hogy még több látássérült diákot buzdítson az olvasásra. Több mint kétszáz tanuló vett részt a programban. Jang édesanyja elmondta, hogy amikor látássérült kislánya és egészséges szemű fiú ikertestvére még kicsik voltak, minden nap felolvasott nekik, mert nem akarta, hogy lánya azt érezze, bármiben is különbözik a többi gyermektől. Saját maga készített Braille-könyveket a kislánynak, hogy lehetőséget biztosítson neki az olvasásra. Jang elmondta, hogy minden nap délután négy órakor kezd el olvasgatni, főként képes és hangos könyveket.

A nyolcadik osztályos Lu Ji-csen (Lu Yi-chen), aki egy könyv ihlette fogalmazásával nyerte el egy írási verseny első helyet, az édesapjának mondott köszönetet a díjátadó ünnepségben, amiért "helyette is látott és kiszabadította őt a sötétségből". A kislány édesapja tavaly hunyt el májrákban. Összesen tizenhárom, az írási és olvasási versenyszámokban győzedelmeskedő diák vehetett át díjat Vu Cai-sung (Wu Tsai-shung) oktatási minisztertől.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.