Meglepő eredmény a PISA-felmérésen: nagyot javult a magyar diákok teljesítménye

Dél-Korea és Finnország végzett az élen a 15 évesek olvasási készségét vizsgáló PISA felmérésben, amelynek során első alkalommal kutatták a gyerekek képességét a digitális információk feldolgozására - derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden ismertetett adataiból.

  • Eduline

A felmérés a matematikára és természettudományos tárgyakra is kiterjedt, több mint hetven ország félmillió diákja vett részt benne. A magyar diákok olvasási eredményei javultak, továbbra is meghatározó viszont a tanulók teljesítményében társadalmi hátterük.

Dél-Koreát és Finnországot követően Hongkong, Szingapúr, Kanada, Új-Zéland és Japán végzett az élmezőnyben. Először vett részt külön a felmérésben Kína sanghaji körzete, amely az összes többi vizsgált országot lekörözte, beleértve a matematikai és természettudományos területeken mutatkozó eredményeket. A sanghaji 15 évesek több mint negyede mutatott fejlett matematikai gondolkodási készséget komplex problémák megoldására, míg az OECD tagállamaiban ez az arány csak 3 százalék - olvasható az OECD honlapján közzétett ismertetésből.

"A jobb oktatási eredmények megbízható előrejelzést jelentenek a jövőbeni gazdasági növekedésre nézve" - mondta Angel Curría, az OECD főtitkára. "Noha a bruttó hazai termék és az oktatási eredmények még mindig összefüggnek, a PISA azt mutatja, hogy két hasonló gazdasági helyzetű országban mutatkozhatnak jelentősen eltérő eredmények. Ez jelzi, hogy már idejemúlt az a vélekedés, miszerint a világ gazdag és jól képzett, illetve szegény és rosszul képzett országokra oszlik" - vélekedett Curría.

Néhány országban, így Magyarország mellett Chilében, Izraelben, Lengyelországban, Portugáliában, Dél-Koreában és Németországban jelentős javulás mutatkozott az olvasási készségben. A matematika területén Mexikó, Törökország, Görögország, Portugália, Olaszország és Németország ért el gyors fejlődést. A természettudományi tárgyakban Törökország, Portugália, Dél-Korea és Olaszország mellett Norvégia, az Egyesült Államok, valamint Lengyelország tette meg a legnagyobb lépést.

A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a lányok minden országban megelőzték a fiúkat, méghozzá átlagosan egy iskolaévvel járnak fiú diáktársaik előtt. A nemek közötti szakadék 2000 óta egy országban sem szűkült, Franciaországban, Izraelben, Dél-Koreában, Portugáliában és Svédországban még nőtt is. Ezt tükrözi, hogy a fiúk egyre kevésbé lelik örömüket az olvasásban.

A vizsgálat rávilágított, a jól teljesítő iskolarendszerekben rendszerint elsőbbséget élvez a tanárok fizetése az osztályok nagyságával szemben. A buktatás gyakoribb aránya gyakran azokban az országokban mutatkozik, ahol rosszak az összesített eredmények. A legtöbb évismétlés Belgiumban, Franciaországban, Luxemburgban és Spanyolországban van. Az ezredfordulón mért 69 százalékról 64 százalékra csökkent azoknak a diákoknak a száma, akik élvezetet lelnek az olvasásban - mutatott rá a felmérés.

MTI

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.