Meglepő eredmény a PISA-felmérésen: nagyot javult a magyar diákok teljesítménye

Dél-Korea és Finnország végzett az élen a 15 évesek olvasási készségét vizsgáló PISA felmérésben, amelynek során első alkalommal kutatták a gyerekek képességét a digitális információk feldolgozására - derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden ismertetett adataiból.

  • Eduline

A felmérés a matematikára és természettudományos tárgyakra is kiterjedt, több mint hetven ország félmillió diákja vett részt benne. A magyar diákok olvasási eredményei javultak, továbbra is meghatározó viszont a tanulók teljesítményében társadalmi hátterük.

Dél-Koreát és Finnországot követően Hongkong, Szingapúr, Kanada, Új-Zéland és Japán végzett az élmezőnyben. Először vett részt külön a felmérésben Kína sanghaji körzete, amely az összes többi vizsgált országot lekörözte, beleértve a matematikai és természettudományos területeken mutatkozó eredményeket. A sanghaji 15 évesek több mint negyede mutatott fejlett matematikai gondolkodási készséget komplex problémák megoldására, míg az OECD tagállamaiban ez az arány csak 3 százalék - olvasható az OECD honlapján közzétett ismertetésből.

"A jobb oktatási eredmények megbízható előrejelzést jelentenek a jövőbeni gazdasági növekedésre nézve" - mondta Angel Curría, az OECD főtitkára. "Noha a bruttó hazai termék és az oktatási eredmények még mindig összefüggnek, a PISA azt mutatja, hogy két hasonló gazdasági helyzetű országban mutatkozhatnak jelentősen eltérő eredmények. Ez jelzi, hogy már idejemúlt az a vélekedés, miszerint a világ gazdag és jól képzett, illetve szegény és rosszul képzett országokra oszlik" - vélekedett Curría.

Néhány országban, így Magyarország mellett Chilében, Izraelben, Lengyelországban, Portugáliában, Dél-Koreában és Németországban jelentős javulás mutatkozott az olvasási készségben. A matematika területén Mexikó, Törökország, Görögország, Portugália, Olaszország és Németország ért el gyors fejlődést. A természettudományi tárgyakban Törökország, Portugália, Dél-Korea és Olaszország mellett Norvégia, az Egyesült Államok, valamint Lengyelország tette meg a legnagyobb lépést.

A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a lányok minden országban megelőzték a fiúkat, méghozzá átlagosan egy iskolaévvel járnak fiú diáktársaik előtt. A nemek közötti szakadék 2000 óta egy országban sem szűkült, Franciaországban, Izraelben, Dél-Koreában, Portugáliában és Svédországban még nőtt is. Ezt tükrözi, hogy a fiúk egyre kevésbé lelik örömüket az olvasásban.

A vizsgálat rávilágított, a jól teljesítő iskolarendszerekben rendszerint elsőbbséget élvez a tanárok fizetése az osztályok nagyságával szemben. A buktatás gyakoribb aránya gyakran azokban az országokban mutatkozik, ahol rosszak az összesített eredmények. A legtöbb évismétlés Belgiumban, Franciaországban, Luxemburgban és Spanyolországban van. Az ezredfordulón mért 69 százalékról 64 százalékra csökkent azoknak a diákoknak a száma, akik élvezetet lelnek az olvasásban - mutatott rá a felmérés.

MTI

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu