Tizedszer adták át az idén a Rátz Tanár Úr Életműdíjakat szerdán Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében; a magyarországi természettudományos oktatásban végzett tanári munkát elismerő kitüntetést nyolc pedagógus kapta meg.
Somfai Zsuzsa (Budapest) és Deli Lajos (Hajdúszoboszló) matematikatanárok, Vida József (Eger) és Várnagy István (Tatabánya) fizikatanárok, Dénes Sándorné (Nagykanizsa) és Molnár József (Sopron) kémiatanárok, valamint Bán Sándor (Szeged) és Mészáros Lukács (Szentendre) biológiatanárok vehették át a fejenként 1,2 millió forinttal járó díjakat.
A díjat minden évben a középiskolai reáloktatás azon pedagógusai kapják, akik életművükkel, kiemelkedő munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai középiskolai természettudományos képzés színvonalának emeléséhez.
Az elismeréseket Kroó Norbert, az alapítvány kuratóriumának elnöke, valamint az alapító cégek vezetői, Bogsch Erik, a Richter Gedeon vezérigazgatója, Bojár Gábor, a Graphisoft elnöke és Roland Nordgren, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója nyújtották át.
A díj névadója, Rátz László (1863-1930) a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium legendás hírű tanára volt. Nevéhez sok világhírű tudós - így például Wigner Jenő fizikus, Neumann János matematikus - műszaki és tudományos pályájának indulása fűződik. Éveken át a Középiskolai Matematikai Lapok szerkesztője volt, neki is köszönhető a matematikatanítás hazai reformja.
A díjra méltó személyeket az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért nevű szervezet munkatársai kutatják fel, hozzájuk érkeznek be az adott évi pályázatok. Ezután szakértő szervezetek bevonásával kialakítanak egy pályázati sorrendet, végül a díjak odaítéléséről az alapítvány kuratóriuma dönt.
MTI
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
