Tizedszer adták át az idén a Rátz Tanár Úr Életműdíjakat szerdán Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében; a magyarországi természettudományos oktatásban végzett tanári munkát elismerő kitüntetést nyolc pedagógus kapta meg.
Somfai Zsuzsa (Budapest) és Deli Lajos (Hajdúszoboszló) matematikatanárok, Vida József (Eger) és Várnagy István (Tatabánya) fizikatanárok, Dénes Sándorné (Nagykanizsa) és Molnár József (Sopron) kémiatanárok, valamint Bán Sándor (Szeged) és Mészáros Lukács (Szentendre) biológiatanárok vehették át a fejenként 1,2 millió forinttal járó díjakat.
A díjat minden évben a középiskolai reáloktatás azon pedagógusai kapják, akik életművükkel, kiemelkedő munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai középiskolai természettudományos képzés színvonalának emeléséhez.
Az elismeréseket Kroó Norbert, az alapítvány kuratóriumának elnöke, valamint az alapító cégek vezetői, Bogsch Erik, a Richter Gedeon vezérigazgatója, Bojár Gábor, a Graphisoft elnöke és Roland Nordgren, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója nyújtották át.
A díj névadója, Rátz László (1863-1930) a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium legendás hírű tanára volt. Nevéhez sok világhírű tudós - így például Wigner Jenő fizikus, Neumann János matematikus - műszaki és tudományos pályájának indulása fűződik. Éveken át a Középiskolai Matematikai Lapok szerkesztője volt, neki is köszönhető a matematikatanítás hazai reformja. A díjra méltó személyeket az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért nevű szervezet munkatársai kutatják fel, hozzájuk érkeznek be az adott évi pályázatok. Ezután szakértő szervezetek bevonásával kialakítanak egy pályázati sorrendet, végül a díjak odaítéléséről az alapítvány kuratóriuma dönt.MTI
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
