Kukába az iskolai matematikaoktatással?

„A matematikát pontosan úgy reklámozzák, mint a fogkrémeket és a hajnövesztő szereket. Rengeteg pénzt és időt szántak arra, hogy elhitessék az emberekkel, szükségük van az életben az alapos matematikai tudásra” – írja G. V. Ramanathan amerikai matematikus.

  • Eduline

„Vastag kötetek mutatják be az embereknek, hogy hogyan kell számolni, tele vannak bonyplult egyenletekkel és tételekkel” – írja The Washington Postban G. V. Ramanathan matematikus, aki azt a sokat vitatott kérdést is felteszi írásában, hogy mi értelme van az általános iskolai tudásszintet meghaladó matematikai tananyagot összeállítani, amikor az emberek többsége a mindennapokban legfeljebb a négy alapműveletet használja.

Véleménye szerint a matematika központi szerepe annak köszönhető, hogy ugyanolyan jól reklámozzák, mint a fogfehérítőt és a hajnövesztő szereket. Vagyis először meggyőzik az embereket, hogy a gyönyörű haj, a fehér fog vagy éppen a differenciálszámítás elengedhetetlen ahhoz, hogy teljes életet éljenek, majd stigmatizálják azokat, akik ennek ellenére fittyet hánynak a kínálatra, legyen szó akár kozmetikai termékekről, akár a matematikáról. Pedig - a professzor szerint - a matematikának kevés köze van a mindennapi élethez, ezért a középfokú oktatásban már semmi szükség nincs rá.

eduline

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu