Kukába az iskolai matematikaoktatással?

„A matematikát pontosan úgy reklámozzák, mint a fogkrémeket és a hajnövesztő szereket. Rengeteg pénzt és időt szántak arra, hogy elhitessék az emberekkel, szükségük van az életben az alapos matematikai tudásra” – írja G. V. Ramanathan amerikai matematikus.

  • Eduline

„Vastag kötetek mutatják be az embereknek, hogy hogyan kell számolni, tele vannak bonyplult egyenletekkel és tételekkel” – írja The Washington Postban G. V. Ramanathan matematikus, aki azt a sokat vitatott kérdést is felteszi írásában, hogy mi értelme van az általános iskolai tudásszintet meghaladó matematikai tananyagot összeállítani, amikor az emberek többsége a mindennapokban legfeljebb a négy alapműveletet használja.

Véleménye szerint a matematika központi szerepe annak köszönhető, hogy ugyanolyan jól reklámozzák, mint a fogfehérítőt és a hajnövesztő szereket. Vagyis először meggyőzik az embereket, hogy a gyönyörű haj, a fehér fog vagy éppen a differenciálszámítás elengedhetetlen ahhoz, hogy teljes életet éljenek, majd stigmatizálják azokat, akik ennek ellenére fittyet hánynak a kínálatra, legyen szó akár kozmetikai termékekről, akár a matematikáról. Pedig - a professzor szerint - a matematikának kevés köze van a mindennapi élethez, ezért a középfokú oktatásban már semmi szükség nincs rá.

eduline

 

Hozzászólások

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.