Réthelyi bevezetné a mindennapos testnevelést

16 igen és öt tartózkodó szavazat mellett támogatta az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottsága Réthelyi Miklós leendő tárcavezető kinevezését a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma élére. Tartózkodó szavazatot a szocialista képviselők és a Jobbik adott le. A sport és oktatási bizottság május 27-én tartott, együttes ülésén elhangzottakat Réthelyi úgy összegezte: az oktatási rendszernek az egyén kibontakoztatását és a közjót egyaránt szolgálnia kell, ennek kialakításába pedig a szakmai szervezetek képviselőit is szeretné bevonni.

  • Edupress

A csúcstárcát vezető leendő miniszter meghallgatásán hangsúlyozta, hogy a szülőket természetes szövetségesnek kell tekinteni az oktatásban és a nevelésben. Kívánatosnak tartja továbbá a testnevelés mindennapos bevezetését a közoktatásba, illetve a kistelepülési iskolabezárások áttekintését és lehetőségek szerint ezek újbóli megnyitását.

Bizottsági kérdésre a tárcavezető elmondta: a szöveges értékelés fontos, de nem talált megfelelő helyet a túlterhelt pedagógustársadalomban, míg az évismétlésnél bevezetett szülői engedélyezésre valószínűleg nincs szükség. Az egész napos iskola bevezetését fontosnak, illetve bizonyos helyeken a költségvetésből finanszírozandónak, az integrált oktatást pedig akár a szükséges létszámú plusz munkaerő biztosításával is megvalósítandónak tartja. Tervként említette továbbá, hogy a nyolc általános elvégzése előtt minden diák járjon határon túli magyar területen.

Réthelyi szintén képviselői kérdésre adott válaszában tért ki a felsőoktatásra. Itt elhangzott: fontosnak tartja, hogy emelt szintű érettségit kelljen produkálni az államilag finanszírozott helyekre való bejutáshoz, a PPP-s szerződéseket pedig az intézményekre rótt terhek miatt átvizsgálandónak nevezte. A leendő tárcavezető szerint sok ugyan a felsőoktatási intézmény, de nem felszámolni, feladatot kell találni számukra. A bolognai rendszert elsősorban a tanárképzésben változtatná meg, az egyetemek kutató jellegét pedig erősítené - derült ki a bizottság csütörtöki ülésén.

edupress

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu