Réthelyi bevezetné a mindennapos testnevelést

16 igen és öt tartózkodó szavazat mellett támogatta az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottsága Réthelyi Miklós leendő tárcavezető kinevezését a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma élére. Tartózkodó szavazatot a szocialista képviselők és a Jobbik adott le. A sport és oktatási bizottság május 27-én tartott, együttes ülésén elhangzottakat Réthelyi úgy összegezte: az oktatási rendszernek az egyén kibontakoztatását és a közjót egyaránt szolgálnia kell, ennek kialakításába pedig a szakmai szervezetek képviselőit is szeretné bevonni.

  • Edupress
A csúcstárcát vezető leendő miniszter meghallgatásán hangsúlyozta, hogy a szülőket természetes szövetségesnek kell tekinteni az oktatásban és a nevelésben. Kívánatosnak tartja továbbá a testnevelés mindennapos bevezetését a közoktatásba, illetve a kistelepülési iskolabezárások áttekintését és lehetőségek szerint ezek újbóli megnyitását.

Bizottsági kérdésre a tárcavezető elmondta: a szöveges értékelés fontos, de nem talált megfelelő helyet a túlterhelt pedagógustársadalomban, míg az évismétlésnél bevezetett szülői engedélyezésre valószínűleg nincs szükség. Az egész napos iskola bevezetését fontosnak, illetve bizonyos helyeken a költségvetésből finanszírozandónak, az integrált oktatást pedig akár a szükséges létszámú plusz munkaerő biztosításával is megvalósítandónak tartja. Tervként említette továbbá, hogy a nyolc általános elvégzése előtt minden diák járjon határon túli magyar területen.

Réthelyi szintén képviselői kérdésre adott válaszában tért ki a felsőoktatásra. Itt elhangzott: fontosnak tartja, hogy emelt szintű érettségit kelljen produkálni az államilag finanszírozott helyekre való bejutáshoz, a PPP-s szerződéseket pedig az intézményekre rótt terhek miatt átvizsgálandónak nevezte. A leendő tárcavezető szerint sok ugyan a felsőoktatási intézmény, de nem felszámolni, feladatot kell találni számukra. A bolognai rendszert elsősorban a tanárképzésben változtatná meg, az egyetemek kutató jellegét pedig erősítené - derült ki a bizottság csütörtöki ülésén.

edupress
Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.