Réthelyi bevezetné a mindennapos testnevelést

16 igen és öt tartózkodó szavazat mellett támogatta az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottsága Réthelyi Miklós leendő tárcavezető kinevezését a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma élére. Tartózkodó szavazatot a szocialista képviselők és a Jobbik adott le. A sport és oktatási bizottság május 27-én tartott, együttes ülésén elhangzottakat Réthelyi úgy összegezte: az oktatási rendszernek az egyén kibontakoztatását és a közjót egyaránt szolgálnia kell, ennek kialakításába pedig a szakmai szervezetek képviselőit is szeretné bevonni.

  • Edupress
A csúcstárcát vezető leendő miniszter meghallgatásán hangsúlyozta, hogy a szülőket természetes szövetségesnek kell tekinteni az oktatásban és a nevelésben. Kívánatosnak tartja továbbá a testnevelés mindennapos bevezetését a közoktatásba, illetve a kistelepülési iskolabezárások áttekintését és lehetőségek szerint ezek újbóli megnyitását.

Bizottsági kérdésre a tárcavezető elmondta: a szöveges értékelés fontos, de nem talált megfelelő helyet a túlterhelt pedagógustársadalomban, míg az évismétlésnél bevezetett szülői engedélyezésre valószínűleg nincs szükség. Az egész napos iskola bevezetését fontosnak, illetve bizonyos helyeken a költségvetésből finanszírozandónak, az integrált oktatást pedig akár a szükséges létszámú plusz munkaerő biztosításával is megvalósítandónak tartja. Tervként említette továbbá, hogy a nyolc általános elvégzése előtt minden diák járjon határon túli magyar területen.

Réthelyi szintén képviselői kérdésre adott válaszában tért ki a felsőoktatásra. Itt elhangzott: fontosnak tartja, hogy emelt szintű érettségit kelljen produkálni az államilag finanszírozott helyekre való bejutáshoz, a PPP-s szerződéseket pedig az intézményekre rótt terhek miatt átvizsgálandónak nevezte. A leendő tárcavezető szerint sok ugyan a felsőoktatási intézmény, de nem felszámolni, feladatot kell találni számukra. A bolognai rendszert elsősorban a tanárképzésben változtatná meg, az egyetemek kutató jellegét pedig erősítené - derült ki a bizottság csütörtöki ülésén.

edupress
Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.