A szülők többsége nem tud mit kezdeni a házi feladattal

Hatból öt szülőnek komoly problémát jelent, hogy tizenhárom év alatti gyerekének segítsen a házifeladat megoldásában - legalábbis ezt állítja a brit guardian című lapban nyilvánosságra hozott felmérés.

  • Eduline

A 2000 különböző szociális hátterű szülő megkérdezésén alapuló felmérésből az is kiderült, hogy az apáknak általában több gondjuk van a házifeladattal, közülük minden harmadik rendszeresen „felsül” ha segíteni próbál a gyerekének, szemben az anyákkal, akiknek csak az egytizede kerül ilyen szituációba. Ráadásul a szülőket nagyon zavarja, sőt kifejezetten kínosnak tartják a saját gyerekük előtt, hogy nem képesek nekik segíteni.

A tantárgyak közül egyértelműen a matek okozott a legtöbb gondot a szülőknek (is), ennél valamivel jobban mentek a különböző természettudományos tárgyak. A válaszadó anyák fele vallotta be, hogy bizony nem tudnak mit kezdeni már az alsós matekpéldákkal sem, a  az apák ezzel szemben az irodalomnál kerültek legtöbbször szorult helyzetbe.

A felmérés során kétezer, kilenc és tizenhárom év közötti gyereket is megkérdeztek, közülük minden második  állította, hogy ha segítséget is kapnak a szülőktől, annak általában az a vége, hogy még jobban összezavarodnak.

eduline

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.