HÖOK: ha valakit pszichiátriai kezelésre küldenek, vonják be a fegyvertartási engedélyét

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke szerint be kellene vonni annak az embernek a fegyvertartási engedélyét, akit pszichiátriai kezelésre küldenek. Miskolczi Norbert erről annak kapcsán beszélt hétfőn, hogy a rendőrség a múlt héten elfogott egy ámokfutásra készülő budapesti egyetemistát.

  • Eduline
A HÖOK vezetője úgy látja, hogy nem a kötelező felsőoktatási pszichológiai vizsgálat, hanem a megelőzés lehet a megoldás arra, hogy elkerüljék a tragédiákat. Nagyon fontosnak tartotta, hogy a fővárosi esetnél hallgatók jelezték, mire készül a társuk, így sikerült megakadályozni a tervezett vérontást.

Miskolczi Norbert szerint a kérdést nem oldaná meg a felsőoktatási intézmények beléptető-rendszerének szigorítása sem, hiszen akkor az utcán történt volna mindez. Megjegyezte: a joghallgató nem csak saját egyetemét, hanem egy plázát is megjelölt tette elkövetéséhez.

A HÖOK elnökének véleménye szerint a fegyverhez való hozzájutás megfelelően és szigorúan szabályozott, ugyanakkor a tavaly novemberi, egy ember halálával járó pécsi lövöldözés, illetve a mostani eset nyilvánvalóvá tette: a pszichológiai vizsgálat hiányzik a rendszerből.

 

Normális pszichológiai vizsgálatra van szükség - hangsúlyozta, hozzátéve: a sportlövők közül is ki kell szűrni azt, aki nem alkalmas. Ha pedig valakit pszichiátriai kezelésre küldenek, annak be kell vonni a fegyvertartási engedélyét - szögezte le Miskolczi Norbert.

A rendőrség pénteken hozta nyilvánosságra, hogy egy 22 éves budapesti egyetemista huszonkét ember meggyilkolását tervezte. A férfit csütörtökön fogták el. A lakásán tartott házkutatás során a 9 milliméteres, engedéllyel tartott Parabellum lőfegyvere mellett egy gázpisztolyt is találtak, amelyre szintén volt engedélye, illetve lefoglalták számítógépét, amelynek internetes kezdőlapján egy 1999-es külföldi iskolai mészárlás képe volt.

mti
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.