Átadták a Junior Prima Díjakat

Idén is 10 fiatal művész kapta meg a hétezer eurós (mintegy 2 millió forintos) pénzjutalommal járó Junior Prima Díjat. A fiatalok valamennyien a világ jelentős nemzetközi versenyeinek győztesei, díjazottjai és fiatal koruk ellenére már számos országban vendégszerepeltek.

  • Eduline

A fiatalok valamennyien a világ jelentős nemzetközi versenyeinek győztesei, díjazottjai és fiatal koruk ellenére már számos országban vendégszerepeltek.

A Junior Prima Díjat a zenei kategóriában Baráti Kristóf (hegedű), Borbély László (zongora), Csáki András (gitár), Karosi Bálint (orgona), Kokas Katalin (hegedű), Oláh Dezső (dzsessz-zeneszerző, zongora), Pataki Potyók Dániel (ének), Richter Gábor (trombita), Vámosi-Nagy Zsuzsa (fuvola) és Várdai István (cselló) kapta.

Mártha Imre, az ünnepségnek helyet adó Magyar Villamos Művek vezérigazgatója arról számolt be, hogy a vállalatcsoport az elmúlt tíz évben 400 komolyzenei koncert létrejöttét, kiváló művészek pódiumra kerülését támogatta. Hozzátette: amikor mindenki megtakarításról beszél, ők is igyekszenek költségeiket csökkenteni, de a díjban való financiális részvételt és a zenei szponzorációt hosszú távon fönn akarják tartani.

Batta András, az LFZE rektora, aki éjjel ért haza az akadémia zenekarának rendkívüli sikerű távol-keleti turnéjáról, arra mutatott rá, hogy a díj filozófiája milyen nagy hatású. Hiszen nemcsak a fiatal tehetségeket, hanem elismerésükkel a tanáraikat és azt a zenepedagógiai rendszert is támogatja, amely az ország védjegye külföldön.

A Junior Prima Díjat 2007-ben alapították, öt éven át ítélik oda. A hétezer eurós elismerést évente, kategóriánként tíz-tíz 30 év alatti tehetséges fiatal kaphatja meg a tudomány, a sport, az oktatás és köznevelés, a zene, az irodalom, a színház- és filmművészet, a képzőművészet, az építészet és a sajtó kategóriákban.

mti

 

Hozzászólások

Ezeken a szakokon jóval több ponttal lehetett bejutni fizetősre, mint állami ösztöndíjasra

Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni. Míg a képzéseken nappali tagozaton az állami ösztöndíjas képzésekre egy erős hármas érettségivel is be lehetett jutni, addig önköltségesen szinte színötös érettségi és pluszpontok is kellettek a felvételhez.