Átadták a Junior Prima Díjakat

Idén is 10 fiatal művész kapta meg a hétezer eurós (mintegy 2 millió forintos) pénzjutalommal járó Junior Prima Díjat. A fiatalok valamennyien a világ jelentős nemzetközi versenyeinek győztesei, díjazottjai és fiatal koruk ellenére már számos országban vendégszerepeltek.

  • Eduline

A fiatalok valamennyien a világ jelentős nemzetközi versenyeinek győztesei, díjazottjai és fiatal koruk ellenére már számos országban vendégszerepeltek.

A Junior Prima Díjat a zenei kategóriában Baráti Kristóf (hegedű), Borbély László (zongora), Csáki András (gitár), Karosi Bálint (orgona), Kokas Katalin (hegedű), Oláh Dezső (dzsessz-zeneszerző, zongora), Pataki Potyók Dániel (ének), Richter Gábor (trombita), Vámosi-Nagy Zsuzsa (fuvola) és Várdai István (cselló) kapta.

Mártha Imre, az ünnepségnek helyet adó Magyar Villamos Művek vezérigazgatója arról számolt be, hogy a vállalatcsoport az elmúlt tíz évben 400 komolyzenei koncert létrejöttét, kiváló művészek pódiumra kerülését támogatta. Hozzátette: amikor mindenki megtakarításról beszél, ők is igyekszenek költségeiket csökkenteni, de a díjban való financiális részvételt és a zenei szponzorációt hosszú távon fönn akarják tartani.

Batta András, az LFZE rektora, aki éjjel ért haza az akadémia zenekarának rendkívüli sikerű távol-keleti turnéjáról, arra mutatott rá, hogy a díj filozófiája milyen nagy hatású. Hiszen nemcsak a fiatal tehetségeket, hanem elismerésükkel a tanáraikat és azt a zenepedagógiai rendszert is támogatja, amely az ország védjegye külföldön.

A Junior Prima Díjat 2007-ben alapították, öt éven át ítélik oda. A hétezer eurós elismerést évente, kategóriánként tíz-tíz 30 év alatti tehetséges fiatal kaphatja meg a tudomány, a sport, az oktatás és köznevelés, a zene, az irodalom, a színház- és filmművészet, a képzőművészet, az építészet és a sajtó kategóriákban.

mti

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu