Két gimnázium is 47 helyet javított – érdekességek a HVG 2027-es középiskolai rangsorából
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Idén is 10 fiatal művész kapta meg a hétezer eurós (mintegy 2 millió forintos) pénzjutalommal járó Junior Prima Díjat. A fiatalok valamennyien a világ jelentős nemzetközi versenyeinek győztesei, díjazottjai és fiatal koruk ellenére már számos országban vendégszerepeltek.
A fiatalok valamennyien a világ jelentős nemzetközi versenyeinek győztesei, díjazottjai és fiatal koruk ellenére már számos országban vendégszerepeltek.
A Junior Prima Díjat a zenei kategóriában Baráti Kristóf (hegedű), Borbély László (zongora), Csáki András (gitár), Karosi Bálint (orgona), Kokas Katalin (hegedű), Oláh Dezső (dzsessz-zeneszerző, zongora), Pataki Potyók Dániel (ének), Richter Gábor (trombita), Vámosi-Nagy Zsuzsa (fuvola) és Várdai István (cselló) kapta.
Mártha Imre, az ünnepségnek helyet adó Magyar Villamos Művek vezérigazgatója arról számolt be, hogy a vállalatcsoport az elmúlt tíz évben 400 komolyzenei koncert létrejöttét, kiváló művészek pódiumra kerülését támogatta. Hozzátette: amikor mindenki megtakarításról beszél, ők is igyekszenek költségeiket csökkenteni, de a díjban való financiális részvételt és a zenei szponzorációt hosszú távon fönn akarják tartani.
Batta András, az LFZE rektora, aki éjjel ért haza az akadémia zenekarának rendkívüli sikerű távol-keleti turnéjáról, arra mutatott rá, hogy a díj filozófiája milyen nagy hatású. Hiszen nemcsak a fiatal tehetségeket, hanem elismerésükkel a tanáraikat és azt a zenepedagógiai rendszert is támogatja, amely az ország védjegye külföldön.
A Junior Prima Díjat 2007-ben alapították, öt éven át ítélik oda. A hétezer eurós elismerést évente, kategóriánként tíz-tíz 30 év alatti tehetséges fiatal kaphatja meg a tudomány, a sport, az oktatás és köznevelés, a zene, az irodalom, a színház- és filmművészet, a képzőművészet, az építészet és a sajtó kategóriákban.
mti
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Átrendeződött az élmezőny tavalyhoz képest.
Évek óta követelik a diákok, hogy ne csak véleményt mondhassanak, hanem valódi beleszólásuk is legyen az iskolai döntésekbe. Most Lannert Judit arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány visszaadja a diákönkormányzatok korábban elvett egyetértési jogát.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.