Kizárólag szociális alapon támogatná a hallgatókat Bokros

Független szakértői bizottságot állíttatna fel és annak véleménye alapján a felsőoktatási intézmények mai, 70 feletti számát 20-25-re csökkentené Bokros Lajos, a fennmaradó állami egyetemek, főiskolák pedig nem a hallgatói szám alapján kapnák a támogatást, hanem a központi büdzséből a fenntarthatósághoz szükséges minimumban részesülnének. Emellett az államilag finanszírozott státusz megszüntetését javasolja az MDF EP-képviselője, és csupán a felvételt nyert hallgatók között tenné lehetővé, hogy szociális alapon pályázzanak az államilag finanszírozott képzésre.

  • Edupress

A felsőoktatási intézmények számának csökkentését javasolja Bokros Lajos, az MDF Európai Parlamenti képviselője, aki a Finnországban, Svédországban, Hollandiában végbement átalakításhoz hasonlóan független szakértőkből álló bizottság döntésétől tenné függővé, mely intézmények kaphatnának továbbra is állami támogatást.

"Az objektív átvilágítás során a hallgatók érvényesülési lehetőségeit, illetve az oktatók tudományos teljesítményét kell megvizsgálni, ez utóbbi esetében azonban nem csupán a folyóiratokban megjelent publikációk számát kell figyelembe venni, hanem a tudományos tevékenység hatását is" - mondta el Bokros Lajos az Edupress kérdésére. A felülvizsgálati eljárás feladata lenne, hogy tiszta vizet öntve a pohárba fényt derítsen arra, mely intézmények igénylik valóban az önállóságot.

Hangsúlyozta: "Tévedés, hogy a magánintézmények valóban önmagukat tartják fent, az egyházi intézmények például kiadásaik 90 százalékát állami támogatásból finanszírozzák." A magánintézmények is kaphatnak azonban támogatást, így például doktori ösztöndíjakra, vagy kutatás-fejlesztési hozzájárulásokra pályázhatnának. Bokros a többcsatornás finanszírozási rendszert támogatja. Ebben az állam tulajdonosként fix összeggel finanszírozná az intézmények állandó költségeit, és teremtené meg ezzel a fizikai infrastruktúrát.

"Az állami támogatás mértékében szerepet játszana a felsőoktatási intézmények rangsora is, de nem a média által hangoztatott, félig megalapozott sorrendek" - fejtette ki Bokros. Szerinte az állam feladata egy központi, hiteles rangsor felállítása."Léteznek azonban úgynevezett változó költségek, ilyenek például a bérköltségek, melyeket a tandíj fedezné" - vázolja Bokros a felsőoktatás átalakítására tett javaslatát. Hozzátette: az egyetemek, főiskolák harmadik forrása a vállalati együttműködésekből, illetve uniós támogatásokból származó bevételek lennének.

"A keretszám fogalma elavult, a mostani rendszer pedig antiszociális. Azokat támogatja ugyanis, akik jó anyagi körülmények közül érkeznek és a felvételi vizsgán is jól teljesítenek." Ezért Bokros azt javasolja, hogy a már felvételt nyert hallgatók pályázat útján igényelhessék a szociális alapon nyújtható állami költségtérítést. Így az összes hallgatói szám mintegy 15-20 százaléka részesülhetne állami támogatásban - jelentette ki az Edupressnek Bokros.

edupress

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna