Kizárólag szociális alapon támogatná a hallgatókat Bokros

Független szakértői bizottságot állíttatna fel és annak véleménye alapján a felsőoktatási intézmények mai, 70 feletti számát 20-25-re csökkentené Bokros Lajos, a fennmaradó állami egyetemek, főiskolák pedig nem a hallgatói szám alapján kapnák a támogatást, hanem a központi büdzséből a fenntarthatósághoz szükséges minimumban részesülnének. Emellett az államilag finanszírozott státusz megszüntetését javasolja az MDF EP-képviselője, és csupán a felvételt nyert hallgatók között tenné lehetővé, hogy szociális alapon pályázzanak az államilag finanszírozott képzésre.

  • Edupress

A felsőoktatási intézmények számának csökkentését javasolja Bokros Lajos, az MDF Európai Parlamenti képviselője, aki a Finnországban, Svédországban, Hollandiában végbement átalakításhoz hasonlóan független szakértőkből álló bizottság döntésétől tenné függővé, mely intézmények kaphatnának továbbra is állami támogatást.

"Az objektív átvilágítás során a hallgatók érvényesülési lehetőségeit, illetve az oktatók tudományos teljesítményét kell megvizsgálni, ez utóbbi esetében azonban nem csupán a folyóiratokban megjelent publikációk számát kell figyelembe venni, hanem a tudományos tevékenység hatását is" - mondta el Bokros Lajos az Edupress kérdésére. A felülvizsgálati eljárás feladata lenne, hogy tiszta vizet öntve a pohárba fényt derítsen arra, mely intézmények igénylik valóban az önállóságot.

Hangsúlyozta: "Tévedés, hogy a magánintézmények valóban önmagukat tartják fent, az egyházi intézmények például kiadásaik 90 százalékát állami támogatásból finanszírozzák." A magánintézmények is kaphatnak azonban támogatást, így például doktori ösztöndíjakra, vagy kutatás-fejlesztési hozzájárulásokra pályázhatnának. Bokros a többcsatornás finanszírozási rendszert támogatja. Ebben az állam tulajdonosként fix összeggel finanszírozná az intézmények állandó költségeit, és teremtené meg ezzel a fizikai infrastruktúrát.

"Az állami támogatás mértékében szerepet játszana a felsőoktatási intézmények rangsora is, de nem a média által hangoztatott, félig megalapozott sorrendek" - fejtette ki Bokros. Szerinte az állam feladata egy központi, hiteles rangsor felállítása."Léteznek azonban úgynevezett változó költségek, ilyenek például a bérköltségek, melyeket a tandíj fedezné" - vázolja Bokros a felsőoktatás átalakítására tett javaslatát. Hozzátette: az egyetemek, főiskolák harmadik forrása a vállalati együttműködésekből, illetve uniós támogatásokból származó bevételek lennének.

"A keretszám fogalma elavult, a mostani rendszer pedig antiszociális. Azokat támogatja ugyanis, akik jó anyagi körülmények közül érkeznek és a felvételi vizsgán is jól teljesítenek." Ezért Bokros azt javasolja, hogy a már felvételt nyert hallgatók pályázat útján igényelhessék a szociális alapon nyújtható állami költségtérítést. Így az összes hallgatói szám mintegy 15-20 százaléka részesülhetne állami támogatásban - jelentette ki az Edupressnek Bokros.

edupress

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.