Idén néhány "elitszakot" leszámítva egy jól sikerült középszintű érettségi és egy-két nyelvvizsga már biztos belépőnek számított a legtöbb helyre, és a felvételizők többségének nem volt szüksége emelt szintű érettségire. 2009-ben összesen 71 ezer diákot vettek fel alap és osztatlan felsőoktatási képzésre, a diákok többsége, (53 százaléka) egyetlen tantárgyból sem érettségizett emelt szinten, míg 47 százalékuk legalább egy tantárgyból emelt szintű záróvizsgára jelentkezett. Ebből közel 23 ezren egy, 7800-an kettő, és 2600-an több mint két tantárgyból választották az emelt szintet.
Ha egy diák például humán tagozatra jelentkezett, nem volt számára kötelező a nehezebb érettségit választania irodalom vagy történelem tárgyakból. Jogi egyetemre 5754-en jelentkeztek idén, ebből 1718 diák került be, és közülük is 1149-en érettségiztek emelt szinten. A gazdasági szakoknál a felvételt nyert diákoknak körülbelül a fele érettségizett magasabb szinten, míg mondjuk a műszaki egyetemen, mindössze a diákok egyharmada került be a többletpontok segítségével. Az orvosira sem volt kötelező a természettudományok valamelyikéből emelt szintű vizsgát tenni. Az más kérdés, hogy az orvosira felvettek mindössze 5 %-a nem szerzett így plusz pontokat. Ez azonban a jövőben biztosan változni fog.
Az Oktatási Minisztérium 2009. április 24-i rendeletében szabályozta, hogy a 2011-es felvételi évtől másképp súlyozzák a pontok megállapításánál a nyelvvizsgák, és az emelt szintű érettségik eredményeit. Az Educatio nonprofit Kft. ügyvezető helyettese, Kerekes Gábor szerint az új rendszer nem csökkenti majd a nyelvvizsgák számát, viszont kiegyenlíti az esélyeket. Sok iskolában már nagyon magas szinten oktatják a nyelveket, és egyre népszerűbb az un. nyelvi év a középiskolában, amikor a tanulók egy éven keresztül csak a nyelvekre koncentrálnak heti kb. 20 órában. Ugyanakkor sokan, főleg szülői szervezetek, nehezményezték, hogy a középiskolásként nehezen szerezhető meg akár egy nyevvizsga is. Így a kevésbé jómódú szülők, akik nem engedhetik meg gyereküknek, hogy különórákra járassák őket, a felvételinél még jobban lemaradnak a tehetősebb családokban felnövő tanulókkal szemben. A hangsúly tehát eltolódik az emelt szintű érettségik irányába.
A rendelet alapján a középfokú nyelvvizsga 35 pontról 28 pontra, a felsőfokú nyelvvizsga 50 pontról 40 pontra csökken. Ezen kívül a kimagasló sportteljesítményért is kevesebb pontot lehet szerezni így a világ és Európa-bajnokságon elért első három helyezésért 20 pont helyett 16 pontot, az országos bajnokságon elért első három helyezésért pedig 10 pont helyett csak 8 pontot kaphatnak a felvételizők.
OKJ szakképesítésért, technikusi végzettségért 30 pont helyett 24-et szerezhetünk és a különböző tanulmányi versenyekért kapható többletpontok is hasonló arányban csökkennek. A hátrányos helyzetű jelentkezők 20 pontot kaphatnak 25 helyett, míg a halmozottan hátrányos helyzetű jelentkezők 40-et 50 helyett. A fogyatékkal élő jelentkezők és a gyermeküket egyedül nevelőknek is be kell érniük 40 pluszpontottal 50 helyett. Az emelt szintű érettségiért tárgyanként továbbra is 40 többletpont jár, ez nem fog változni 2010-től sem.
Az orvosi egyetemeken viszont már 2010-től az általános orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorvos szakokon legalább egy tantárgyból a nehezebb érettségit követelik majd a felvételizőktől fizikából, kémiából, vagy biológiából– tudtuk meg Kerekes Gábortól.
2010-től pedig az egész felvételi rendszerben változik a mimimális pontszám, amely az eddigi 160 pontról 200 pontra emelkedik, azaz 200 pont alatti teljesítménnyel nem lehet felvenni még költségtérítéses képzésre sem a jelentkezőt. Ezt leszámítva azonban jövőre még a régi pontszámítás marad életben,
erről bővebben itt olvashatsz.
Gáti Miklós
eduline
