Egyesül a BKF és a Heller Farkas Főiskola

Egyesül a Heller Farkas Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolával. A döntésről a közösen rendezett, szeptember 4-ei tanévnyitón tájékoztatják a hallgatókat. A két budapesti főiskola integrációja az első példa a magyar oktatási piacon magánintézmények egybeolvadására. Az integrációval létrejött intézmény Kommunikációs és Művészeti Karának dékánja Kepes András, Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági Karának dékánja pedig Lengyel Márton volt rektor lesz. A legnépszerűbb nyolc alapszakból négyet indító főiskola a 2010/2011-es tanévben hirdeti meg először közösen képzéseit.

  • Edupress
Edupress

A kommunikáció és médiatudomány és az üzleti kommunikáció képzésben piacvezető Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, illetve a turizmus-vendéglátás szak oktatására fókuszáló Heller Farkas Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája közös további munkáról döntött idén, amelynek eredményeként a következő tanévben már egy intézményként szerepelnek majd a képzési piacon. 

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2009 elején fogadta el a két főiskola egyesülésre vonatkozó kérelmét, amely - az Országgyűlés jóváhagyását követően - várhatóan 2010. január 1-jei hatállyal lép életbe. Az egybeolvadt intézmény két kara, a Kommunikációs és Művészeti Kar, illetve a Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági Kar Kepes András és Lengyel Márton vezetésével működik majd. A BKF rektora, Vass László szerint a magyar felsőoktatás drámai átalakulások előtt áll: az érettségizők száma hat-hét éven belül csaknem egynegyedével csökken, a már most is kihasználatlan kapacitások, valamint az egyre élesedő hazai és nemzetközi verseny miatt csak az erős, életképes főiskolák és egyetemek maradhatnak talpon. 

A felsőoktatási intézmények integrációja nem újdonság a magyar felsőoktatásban, az állami beavatkozással történő központi integrációs folyamat 2000-ben zárult le, ám azóta is több, jellemzően vidéki főiskola döntött úgy, hogy beolvad a régióban működő nagyobb egyetembe. Legutóbb, 2008 decemberében a Tessedik Sámuel Főiskola és a Szent István Egyetem egybeolvadásáról döntött az Országgyűlés. Oktatáspolitikusok szerint egyébként a magyar felsőoktatásban - amelynek 72 képző szereplője van -, természetes és szükségszerű az intézményi integráció. Legutóbb Bajnai Gordon és Magyar Rektori Konferencia tárgyalt a kérdésről, ahol mindkét fél a minőségorientált és hatékonyságot javító szerkezetátalakítás mellett érvelt. A szomszédos országokban működő felsőoktatási rendszer a magyar egyetemek számának töredékével szolgálja ki az oktatási piacot, a lengyeleknél valamivel több mint 80 intézmény biztosítja a képzést 38 milliós lakosságnak, míg Ausztriában és Svédországban hozzánk hasonló népesség szám mellett nagyjából 50-50 egyetemet, főiskolát számlálnak.

edupress

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu