Egyesül a BKF és a Heller Farkas Főiskola

Egyesül a Heller Farkas Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolával. A döntésről a közösen rendezett, szeptember 4-ei tanévnyitón tájékoztatják a hallgatókat. A két budapesti főiskola integrációja az első példa a magyar oktatási piacon magánintézmények egybeolvadására. Az integrációval létrejött intézmény Kommunikációs és Művészeti Karának dékánja Kepes András, Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági Karának dékánja pedig Lengyel Márton volt rektor lesz. A legnépszerűbb nyolc alapszakból négyet indító főiskola a 2010/2011-es tanévben hirdeti meg először közösen képzéseit.

  • Edupress
Edupress
A kommunikáció és médiatudomány és az üzleti kommunikáció képzésben piacvezető Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, illetve a turizmus-vendéglátás szak oktatására fókuszáló Heller Farkas Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája közös további munkáról döntött idén, amelynek eredményeként a következő tanévben már egy intézményként szerepelnek majd a képzési piacon. 

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2009 elején fogadta el a két főiskola egyesülésre vonatkozó kérelmét, amely - az Országgyűlés jóváhagyását követően - várhatóan 2010. január 1-jei hatállyal lép életbe. Az egybeolvadt intézmény két kara, a Kommunikációs és Művészeti Kar, illetve a Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági Kar Kepes András és Lengyel Márton vezetésével működik majd. A BKF rektora, Vass László szerint a magyar felsőoktatás drámai átalakulások előtt áll: az érettségizők száma hat-hét éven belül csaknem egynegyedével csökken, a már most is kihasználatlan kapacitások, valamint az egyre élesedő hazai és nemzetközi verseny miatt csak az erős, életképes főiskolák és egyetemek maradhatnak talpon. 

A felsőoktatási intézmények integrációja nem újdonság a magyar felsőoktatásban, az állami beavatkozással történő központi integrációs folyamat 2000-ben zárult le, ám azóta is több, jellemzően vidéki főiskola döntött úgy, hogy beolvad a régióban működő nagyobb egyetembe. Legutóbb, 2008 decemberében a Tessedik Sámuel Főiskola és a Szent István Egyetem egybeolvadásáról döntött az Országgyűlés. Oktatáspolitikusok szerint egyébként a magyar felsőoktatásban - amelynek 72 képző szereplője van -, természetes és szükségszerű az intézményi integráció. Legutóbb Bajnai Gordon és Magyar Rektori Konferencia tárgyalt a kérdésről, ahol mindkét fél a minőségorientált és hatékonyságot javító szerkezetátalakítás mellett érvelt. A szomszédos országokban működő felsőoktatási rendszer a magyar egyetemek számának töredékével szolgálja ki az oktatási piacot, a lengyeleknél valamivel több mint 80 intézmény biztosítja a képzést 38 milliós lakosságnak, míg Ausztriában és Svédországban hozzánk hasonló népesség szám mellett nagyjából 50-50 egyetemet, főiskolát számlálnak.

edupress
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.