Egyesül a BKF és a Heller Farkas Főiskola

Egyesül a Heller Farkas Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolával. A döntésről a közösen rendezett, szeptember 4-ei tanévnyitón tájékoztatják a hallgatókat. A két budapesti főiskola integrációja az első példa a magyar oktatási piacon magánintézmények egybeolvadására. Az integrációval létrejött intézmény Kommunikációs és Művészeti Karának dékánja Kepes András, Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági Karának dékánja pedig Lengyel Márton volt rektor lesz. A legnépszerűbb nyolc alapszakból négyet indító főiskola a 2010/2011-es tanévben hirdeti meg először közösen képzéseit.

  • Edupress
Edupress
A kommunikáció és médiatudomány és az üzleti kommunikáció képzésben piacvezető Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, illetve a turizmus-vendéglátás szak oktatására fókuszáló Heller Farkas Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája közös további munkáról döntött idén, amelynek eredményeként a következő tanévben már egy intézményként szerepelnek majd a képzési piacon. 

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2009 elején fogadta el a két főiskola egyesülésre vonatkozó kérelmét, amely - az Országgyűlés jóváhagyását követően - várhatóan 2010. január 1-jei hatállyal lép életbe. Az egybeolvadt intézmény két kara, a Kommunikációs és Művészeti Kar, illetve a Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági Kar Kepes András és Lengyel Márton vezetésével működik majd. A BKF rektora, Vass László szerint a magyar felsőoktatás drámai átalakulások előtt áll: az érettségizők száma hat-hét éven belül csaknem egynegyedével csökken, a már most is kihasználatlan kapacitások, valamint az egyre élesedő hazai és nemzetközi verseny miatt csak az erős, életképes főiskolák és egyetemek maradhatnak talpon. 

A felsőoktatási intézmények integrációja nem újdonság a magyar felsőoktatásban, az állami beavatkozással történő központi integrációs folyamat 2000-ben zárult le, ám azóta is több, jellemzően vidéki főiskola döntött úgy, hogy beolvad a régióban működő nagyobb egyetembe. Legutóbb, 2008 decemberében a Tessedik Sámuel Főiskola és a Szent István Egyetem egybeolvadásáról döntött az Országgyűlés. Oktatáspolitikusok szerint egyébként a magyar felsőoktatásban - amelynek 72 képző szereplője van -, természetes és szükségszerű az intézményi integráció. Legutóbb Bajnai Gordon és Magyar Rektori Konferencia tárgyalt a kérdésről, ahol mindkét fél a minőségorientált és hatékonyságot javító szerkezetátalakítás mellett érvelt. A szomszédos országokban működő felsőoktatási rendszer a magyar egyetemek számának töredékével szolgálja ki az oktatási piacot, a lengyeleknél valamivel több mint 80 intézmény biztosítja a képzést 38 milliós lakosságnak, míg Ausztriában és Svédországban hozzánk hasonló népesség szám mellett nagyjából 50-50 egyetemet, főiskolát számlálnak.

edupress
Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.