Középiskola külföldön: könnyebb mint gondolnánk

Sok középiskolás diák gondolja úgy, hogy nincs rugalmas módja annak, hogy könnyedén és viszonylag olcsón tanulhasson meg egy idegen nyelvet. Magyarországon azonban több olyan cég is működik, melyek kulturális csereprogramokat szerveznek 15 és 18 év közötti középiskolásoknak azzal a céllal, hogy a diákok utazhassanak, más országokat és kultúrákat ismerhessenek meg a lehető legközelebbről, bekerülve az adott ország oktatási rendszerébe és egy "átlagos család" életébe.

  • Eduline

Első hallásra talán kissé rizikósnak tűnhet egy idegen család gondjaira bízni egy kiskorú diákot egy teljesen idegen és távoli országban, de Magyarországon egyre többen vállalkoznak erre a kalandra, hisz a programárak magasan alatta vannak egy ennél kevesebb tudást nyújtó, de hasonló periódust kitöltő nyelvtanfolyam árának. Illetve a nyelvtanfolyamok metódusa korántsem tud olyan sikeres lenni, mint egy külföldi környezetben eltöltött év, hisz a beszélt nyelv lényeges mozzanatai maradnak ki az itthoni nyelvképzések repertoárjából. A fejlődés pedig a kint töltött egy év után olyan gyors, hogy a diákok többsége 10 hónap elteltével közel felsőfokon kezdi el használni az idegen nyelvet, ami kevés diákról mondható el abban az esetben, ha heti pár alkalommal van kötelezve a nyelvgyakorlatokra.

Egy ilyen kiutazást szervező céggel felvenni a kapcsolatot szinte minden esetben hasonló módszerek alapján zajlik. Ha valakit érdekel egy ilyen egy éves kint töltött külföldi tanév, akkor online úton, telefon vagy akár személyesen is megkeresheti a programmal foglalkozó céget. A személyes találkozó egyébként is fontos része a kiutazásokat bonyolító szervezetnek, hisz mindenképp szükséges megismerni azt a diákot és szülőt, akikkel 10 hónapon keresztül tartja majd a kapcsolatot a programszervező ügynökség. A kapcsolatfelvételt követően egy személyes interjún dől el, hogy a diák alkalmas-e mind tudásában, mind pedig rátermettségében arra, hogy vállaljon egy ilyen hosszútávra szóló távollétet a családjától. Fontos, hogy valamelyest tájékozott legyen a diák a neki tetsző ország kultúrájáról és beszélje legalább alap szinten a nyelvet. A programba csak ezek után kerülhet be a diák, akinek az anyagával a felvételt követően azonnal foglalkozni kezdenek a külföldi partnerszervezetek és a lehető legnagyobb gonddal választanak családot és iskolát neki.

A fogadó családok országonként változóan hol kapnak finanszírozást a diák befogadásáért, hol nem. Például az Egyesült Államokban nem kérnek semmilyen ellenszolgáltatást a fogadó családok a diákok elszállásolásáért, egyszerűen hagyománnyá nőtte ki magát náluk külföldi diákok befogadása egy tanévre azzal a céllal, hogy mélyebben megismertessék velük országukat. A külföldi országokban működő partnerszervezetek nagy gonddal vizsgálják azt, hogy a programba jelentkező pl. amerikai vagy egyéb országok családjai megfelelnek-e egy idegen ajkú és nemzetiségű diák befogadására, így például a potenciális fogadó családok nem lehetnek büntetett előéletűek és képesnek kell lenniük arra, hogy egy újabb családtag igényiről gondoskodjanak. Ha a család profiljával harmonizál a diáké, és sikerül iskolát is találni a családhoz közel, akkor már nincs más hátra csak felkészülni a kiutazásra. Ezt megelőzően van még egy fontos mozzanat ha vízumköteles célországot választ a diák, ilyenkor az utazást szervező cég neve alatt kap tanulói vízumot az utazó.

A diákok hozzáállása megoszlik abban a tekintetben, hogy a visszatérés után vállalják-e az évkihagyást, esetleg különbözeti vizsgát tesznek az itthoni iskolájukban, de vannak olyan diákok, akik 0. osztályosként töltik kint az évet és egyszerűen csatlakoznak az első évfolyamhoz. A kiutazó diákok itthoni iskoláit kiutazási szándék esetén a programszervező cég természetesen tájékoztatja, hogy a programba felvett diák 10 hónapig egy külföldi ország iskolájának tanulója lesz.

A külföldön tanulni vágyó diákok lehetőségei tulajdonképpen végtelenek. Nem csak az USA jelenthet célországot a számukra, hanem olyan egzotikus országok is nyitva állnak a középiskolások érdeklődése előtt, mint Argentína, Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Ausztrália, Kanada, Anglia, Új-Zéland vagy Dél-Afrika. 

Szervezett körülmények között zajlik már itthon is a diákok kinttartózkodásának ügyintézése. A cégek tapasztalatai alapján az az első lépés tekinthető a legnehezebbnek, amikor a szülő elhatározza magát, hogy egy iskolaévre kiküldi a gyermekeit. A döntést azonban csak a legritkább esetben követi megbánás: a nyelvtanulás, az utazás, új emberek megismerése még a honvágyat is képes feledtetni. 

Forrás:

Tanulás külföldön

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu