Akik nem jutnak el a diplomáig: lomorzsolódás és évismétlés

Nem ösztönzi a diákokat a diploma mihamarabbi megszerzésére a 2005-ben elfogadott felsőoktatási törvény - véli az Állami Számvevőszék (ÁSZ), melynek jelentése szerint növekszik a diploma megszerzésének átlagos időtartama Magyarországon. A reform hatásait vizsgálva az ÁSZ megállapította: több tízezres különbség tapasztalható az első évfolyamos illetve a diplomát szerző hallgatók száma között - írja a Népszabadság.

  • Edupress
Az okok között szerepel az évismétlés, a lemorzsolódás, a kötelező nyelvvizsga hiánya, valamint az is, hogy 12 féléves, államilag támogatott tanulmányi időt engedélyez a törvény. 

A törvényhozást megelőző alapos és hosszú távú stratégiát hiányolja az ÁSZ, ezt pedig jelzi az a 300 ponton történt módosítás, melyet 2005 óta végrehajtottak a paragrafusok háromnegyedét illetően. Nem készült a reform várható szakmai, társadalmi és gazdasági hatásairól sem tanulmány, nem vették figyelembe a várható demográfiai csökkenésből adódó hallgatói létszámcsökkenést - bírál a számvevőszék. 

2005-2008 között összesen 26,7 százalékkal kevesebben jelentkeztek ugyanis az egyetemekre, főiskolákra, és miközben az államilag támogatott hallgatók aránya 51-ről 56 százalékra emelkedett, az évente felvehető támogatott létszám 62 ezerről 56 ezerre csökkent, illetve 49 százalékról 44-re esett vissza a költségtérítésesek aránya. Emellett hiányzik a friss diplomások száma és végzettsége, valamint a pályakezdők iránti munkaerő-piaci keresett közötti összhang, az elmúlt három évben 7,6-8,1 százalék között mozgott a munkanélküliek között felmért diplomások aránya. 

Az ÁSZ elégedetlen a munkaerőpiac tájékoztatásával is az alap- és mesterképzések előnyeit illetően. A számvevőszék figyelmeztet: már a 2009-es évtől válságmenedzselő intézkedéseket kellene életbe léptetni a felsőoktatásban.

(Forrás: Népszabadság)
Hozzászólások

Sokkal többet ártott, mint használt a modellváltás a Corvinus oktatói szerint: "rendszerváltást" szeretnének

Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.

Szabadság, hozzáférés, autonómia: kilenc szakszervezet közös kiáltványa a felsőoktatás valódi megújításáért

Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.