Akik nem jutnak el a diplomáig: lomorzsolódás és évismétlés

Nem ösztönzi a diákokat a diploma mihamarabbi megszerzésére a 2005-ben elfogadott felsőoktatási törvény - véli az Állami Számvevőszék (ÁSZ), melynek jelentése szerint növekszik a diploma megszerzésének átlagos időtartama Magyarországon. A reform hatásait vizsgálva az ÁSZ megállapította: több tízezres különbség tapasztalható az első évfolyamos illetve a diplomát szerző hallgatók száma között - írja a Népszabadság.

  • Edupress
Az okok között szerepel az évismétlés, a lemorzsolódás, a kötelező nyelvvizsga hiánya, valamint az is, hogy 12 féléves, államilag támogatott tanulmányi időt engedélyez a törvény. 

A törvényhozást megelőző alapos és hosszú távú stratégiát hiányolja az ÁSZ, ezt pedig jelzi az a 300 ponton történt módosítás, melyet 2005 óta végrehajtottak a paragrafusok háromnegyedét illetően. Nem készült a reform várható szakmai, társadalmi és gazdasági hatásairól sem tanulmány, nem vették figyelembe a várható demográfiai csökkenésből adódó hallgatói létszámcsökkenést - bírál a számvevőszék. 

2005-2008 között összesen 26,7 százalékkal kevesebben jelentkeztek ugyanis az egyetemekre, főiskolákra, és miközben az államilag támogatott hallgatók aránya 51-ről 56 százalékra emelkedett, az évente felvehető támogatott létszám 62 ezerről 56 ezerre csökkent, illetve 49 százalékról 44-re esett vissza a költségtérítésesek aránya. Emellett hiányzik a friss diplomások száma és végzettsége, valamint a pályakezdők iránti munkaerő-piaci keresett közötti összhang, az elmúlt három évben 7,6-8,1 százalék között mozgott a munkanélküliek között felmért diplomások aránya. 

Az ÁSZ elégedetlen a munkaerőpiac tájékoztatásával is az alap- és mesterképzések előnyeit illetően. A számvevőszék figyelmeztet: már a 2009-es évtől válságmenedzselő intézkedéseket kellene életbe léptetni a felsőoktatásban.

(Forrás: Népszabadság)
Hozzászólások

„Nem lett eredménye a tavalyi tüntetésnek” – a BGE hallgatói továbbra is elégedetlenek, az egyetem sikeres egyeztetésekről beszél

Július 2-ára tüntetést szerveztek a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói, akik szerint a tavalyi demonstráció óta sem oldódtak meg a vizsgaközponttal, a számonkéréssel és az egyetemi kommunikációval kapcsolatos problémák. Az egyetem ezzel szemben azt közölte, hogy a korábban felmerült problémákat már rendezték, az egyeztetések eredményesek voltak, ezért a demonstrációt végül lefújták.

A NOKS-dolgozók bérrendezését és az elmaradt jutalmak kifizetését kéri a kormánytól a PDSZ és a PSZ

A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Ezeken a balatoni szabadstrandokon lehet ingyen csobbanni

A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.

Helyettes államtitkár lett a TASZ korábbi szakmai vezetője

Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.