Akik nem jutnak el a diplomáig: lomorzsolódás és évismétlés

Nem ösztönzi a diákokat a diploma mihamarabbi megszerzésére a 2005-ben elfogadott felsőoktatási törvény - véli az Állami Számvevőszék (ÁSZ), melynek jelentése szerint növekszik a diploma megszerzésének átlagos időtartama Magyarországon. A reform hatásait vizsgálva az ÁSZ megállapította: több tízezres különbség tapasztalható az első évfolyamos illetve a diplomát szerző hallgatók száma között - írja a Népszabadság.

  • Edupress
Az okok között szerepel az évismétlés, a lemorzsolódás, a kötelező nyelvvizsga hiánya, valamint az is, hogy 12 féléves, államilag támogatott tanulmányi időt engedélyez a törvény. 

A törvényhozást megelőző alapos és hosszú távú stratégiát hiányolja az ÁSZ, ezt pedig jelzi az a 300 ponton történt módosítás, melyet 2005 óta végrehajtottak a paragrafusok háromnegyedét illetően. Nem készült a reform várható szakmai, társadalmi és gazdasági hatásairól sem tanulmány, nem vették figyelembe a várható demográfiai csökkenésből adódó hallgatói létszámcsökkenést - bírál a számvevőszék. 

2005-2008 között összesen 26,7 százalékkal kevesebben jelentkeztek ugyanis az egyetemekre, főiskolákra, és miközben az államilag támogatott hallgatók aránya 51-ről 56 százalékra emelkedett, az évente felvehető támogatott létszám 62 ezerről 56 ezerre csökkent, illetve 49 százalékról 44-re esett vissza a költségtérítésesek aránya. Emellett hiányzik a friss diplomások száma és végzettsége, valamint a pályakezdők iránti munkaerő-piaci keresett közötti összhang, az elmúlt három évben 7,6-8,1 százalék között mozgott a munkanélküliek között felmért diplomások aránya. 

Az ÁSZ elégedetlen a munkaerőpiac tájékoztatásával is az alap- és mesterképzések előnyeit illetően. A számvevőszék figyelmeztet: már a 2009-es évtől válságmenedzselő intézkedéseket kellene életbe léptetni a felsőoktatásban.

(Forrás: Népszabadság)
Hozzászólások

Így alakul át az alsó tagozatos oktatás: konkrét teendőlistát kaptak az iskolák

35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.

Mi lesz az érettségizőkkel, ha sztrájkolnak a tanárok? – a köznevelési törvényről vitáztak a parlamentben

A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.

Ádám Zoltán reagált az őt kirúgó rektorhelyettes lemondására: „Nem volt nála gyűlöltebb és rettegettebb ember a Corvinuson”

Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Mi a baj a 8 osztályos általános iskolával, és mi jöhet helyette?

A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.