Akik nem jutnak el a diplomáig: lomorzsolódás és évismétlés

Nem ösztönzi a diákokat a diploma mihamarabbi megszerzésére a 2005-ben elfogadott felsőoktatási törvény - véli az Állami Számvevőszék (ÁSZ), melynek jelentése szerint növekszik a diploma megszerzésének átlagos időtartama Magyarországon. A reform hatásait vizsgálva az ÁSZ megállapította: több tízezres különbség tapasztalható az első évfolyamos illetve a diplomát szerző hallgatók száma között - írja a Népszabadság.

  • Edupress

Az okok között szerepel az évismétlés, a lemorzsolódás, a kötelező nyelvvizsga hiánya, valamint az is, hogy 12 féléves, államilag támogatott tanulmányi időt engedélyez a törvény. 

A törvényhozást megelőző alapos és hosszú távú stratégiát hiányolja az ÁSZ, ezt pedig jelzi az a 300 ponton történt módosítás, melyet 2005 óta végrehajtottak a paragrafusok háromnegyedét illetően. Nem készült a reform várható szakmai, társadalmi és gazdasági hatásairól sem tanulmány, nem vették figyelembe a várható demográfiai csökkenésből adódó hallgatói létszámcsökkenést - bírál a számvevőszék. 

2005-2008 között összesen 26,7 százalékkal kevesebben jelentkeztek ugyanis az egyetemekre, főiskolákra, és miközben az államilag támogatott hallgatók aránya 51-ről 56 százalékra emelkedett, az évente felvehető támogatott létszám 62 ezerről 56 ezerre csökkent, illetve 49 százalékról 44-re esett vissza a költségtérítésesek aránya. Emellett hiányzik a friss diplomások száma és végzettsége, valamint a pályakezdők iránti munkaerő-piaci keresett közötti összhang, az elmúlt három évben 7,6-8,1 százalék között mozgott a munkanélküliek között felmért diplomások aránya. 

Az ÁSZ elégedetlen a munkaerőpiac tájékoztatásával is az alap- és mesterképzések előnyeit illetően. A számvevőszék figyelmeztet: már a 2009-es évtől válságmenedzselő intézkedéseket kellene életbe léptetni a felsőoktatásban.

(Forrás: Népszabadság)

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.