Több mint ötven évvel ezelőtt érettségiztek, mégis most tanulnának tovább. Hetven éves az idei három legidősebb felvételiző. A felvi.hu összegyűjtötte a 2009-es felvételi eljárás legérdekesebb adatait. Kiderül, hogy milyen távolabbi országokból jelentkeztek, illetve, hogy hány érvényes jelentkezéssel tartja egyvalaki az idei "csúcsot".
A felsőoktatásba jelentkezőket minden évben a fiatal korosztályok túlsúlya jellemzi. Az idei felvételizők közül az abszolút számokat tekintve legtöbben 1990-ben születtek, az összes jelentkező átlagéletkora 23 év. Rendszeresen találkozhatunk azonban a felvételizők között az idősebb, gyakran az 50-60 év felettiek csoportjába tartozó pályázókkal is. A 2009-es év három legidősebb felvételizője idén tölti be hetvenedik életévét. Ketten közülük 1957-ben, harmadikuk pedig 1976-ban tette le az érettségi vizsgát. A két 52 éve érettségizett jelentkező közül az egyik a műszaki mesterképzésbe szeretne bekapcsolódni, míg a másik a kommunikáció és médiatudomány alapszak mellett döntött. Negyvenhárom éve vizsgázott kortársuk a villamosmérnök alapszakra jelentkezett. A születési évükön túl az is közös bennük, hogy mindhárman a levelező munkarendet választották az első helyes jelentkezésükben.
Az idei felvételizők átlagosan 3-4 (pontosan 3,35) intézménybe jelentkeztek. Legtöbbjük - az összes jelentkező mintegy 40 százaléka - 3 helyet jelölt meg, de ezen a téren is találkozhatunk kiugró esetekkel. A "csúcsot" egy valaki tartja 43 beadott jelentkezéssel. Alig marad el mögötte az a három további felvételiző, aki 42, 41, illetve 39 intézményt jelölt meg. Húsznál több jelentkezéssel összesen mintegy hatvanan büszkélkedhetnek - ők csaknem mindannyian a fiatal korcsoportok képviselői, egy-két kivétellel 1989. és 1991. között születtek.
Külföldről is
Körülbelül háromezer külföldi jelentkező adta be idén felvételi kérelmét magyar felsőoktatási intézménybe. Legtöbben hagyományosan a környező országok állampolgárai, nagy számban határon túl élő magyarok. A külföldiek egyharmada Szlovákiából, közel 25 százalékuk Romániából, 10-15 százalékuk pedig Ukrajnából, illetve Szerbiából pályázik - igaz, sokan közülük már magyarországi lakcímmel (is) rendelkeznek.
Az európai országok közül a fentieken kívül Németország emelkedik ki, innen mintegy ötvenen, Horvátországból, Oroszországból és Lengyelországból pedig körülbelül húsz-harminc fő döntött úgy, hogy hazánkban tanul tovább. A jelentkezők között összesen 63 külföldi ország állampolgárai képviseltetik magukat, az európai országokból érkezők mellett ázsiai (elsősorban kínai, vietnami, mongol és afgán), afrikai (nigériai, egyiptomi, líbiai, namíbiai, ugandai, szomáliai), latin-amerikai (brazil, argentín, chilei, kolumbiai, mexikói) és Egyesült Államokbeli fiatalokkal is találkozhatunk.
forrás: felvi.hu
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
