Keszei: oktatásirányítási hiba a hétfői tanévzárás

Életszerűtlennek bélyegezte a Magyar Szülők Országos Egyesületének elnöke azt, hogy idén hétfőre, azaz június 15-re esik a tanév vége. Habár Keszei Sándor elfogadja a minisztériumi választ, miszerint az intézményvezetők saját hatáskörükben dönthettek a tanévzárás időpontjáról, oktatásirányítási hibának tartja a rendelet alapján meghatározott dátumot, a családok ugyanis így nehezebben tudják megkezdeni a nyári szünetet - írja a FigyelőNet.

  • Edupress
Edupress
"Az iskolában a szorgalmi idő, tanítási év minden év szeptemberének első munkanapján kezdődik és - az érettségi vizsga és a szakmai vizsga évét kivéve - minden év június hónap 15-én, illetve ha ez a nap nem munkanap, a június 15-ét megelőző munkanapon fejeződik be" - fogalmaz az oktatási törvény, amelynek alapján miniszteri rendelet írja elő évente a tanévzárás dátumát.

A felvetésekkel szemben a tárca a FigyelőNetnek hangsúlyozta: a miniszteri rendelet lehetőséget ad arra, hogy a nevelőtestület pedagógiai célra öt munkanapot tanítás nélküli munkanapként határozzon meg, ha tehát a jogszabályban előírt 180, illetve 181 tanítási nap kitétele teljesül, nincs akadálya annak, hogy tanítás nélküli munkanapot rendeljenek el.

A Figyelőnet által megkérdezett intézmények már mind felhasználták a felkínált nevelés nélküli munkanapokat, ők úgy nyilatkoztak: érdemi tanítási feladatot az utolsó napon egyébként sem szoktak tartani.(Forrás: FigyelőNet)

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.