Keszei: oktatásirányítási hiba a hétfői tanévzárás

Életszerűtlennek bélyegezte a Magyar Szülők Országos Egyesületének elnöke azt, hogy idén hétfőre, azaz június 15-re esik a tanév vége. Habár Keszei Sándor elfogadja a minisztériumi választ, miszerint az intézményvezetők saját hatáskörükben dönthettek a tanévzárás időpontjáról, oktatásirányítási hibának tartja a rendelet alapján meghatározott dátumot, a családok ugyanis így nehezebben tudják megkezdeni a nyári szünetet - írja a FigyelőNet.

  • Edupress
Edupress
"Az iskolában a szorgalmi idő, tanítási év minden év szeptemberének első munkanapján kezdődik és - az érettségi vizsga és a szakmai vizsga évét kivéve - minden év június hónap 15-én, illetve ha ez a nap nem munkanap, a június 15-ét megelőző munkanapon fejeződik be" - fogalmaz az oktatási törvény, amelynek alapján miniszteri rendelet írja elő évente a tanévzárás dátumát.

A felvetésekkel szemben a tárca a FigyelőNetnek hangsúlyozta: a miniszteri rendelet lehetőséget ad arra, hogy a nevelőtestület pedagógiai célra öt munkanapot tanítás nélküli munkanapként határozzon meg, ha tehát a jogszabályban előírt 180, illetve 181 tanítási nap kitétele teljesül, nincs akadálya annak, hogy tanítás nélküli munkanapot rendeljenek el.

A Figyelőnet által megkérdezett intézmények már mind felhasználták a felkínált nevelés nélküli munkanapokat, ők úgy nyilatkoztak: érdemi tanítási feladatot az utolsó napon egyébként sem szoktak tartani.(Forrás: FigyelőNet)

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

„Kabátban ültek az órákon, mert nem volt fűtés” – saját fiai történetén keresztül bírálta az oktatási rendszert a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga

Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.