A Miami Egyetem legfrissebb tanulmánya szerint a fizikai vonzerő, a személyiség, és az ápoltság nagyban meghatározza a főiskolai érdemjegyet, és előrevetíti a kollégák közötti népszerűséget, illetve a jövő sikerét a munkaerőpiacon.
Eduline
A személyes jellemvonások vajon mennyire befolyásolják az iskolai sikereket? A külső megjelenés mely dimenziója az, amely meghatározza a tanulmányi eredményeket? Ezekre a kérdésekre adott választ a University of Miami Health Economics Research Group új tanulmánya. Ez az első olyan kutatás, amely azt bizonyítja, hogy nem csak az ész játszik fontos szerepet a főiskolai eredményekben.
A közgazdászok azt már kielemezték, hogy a szépségnek milyen hatása van az alkalmazásra, a jövedelemre, a termelékenységre, illetve mennyire befolyásolja egy politikus megválasztását. Mint kiderült, hogy az iskolai évek során a szépség vagy annak hiányából eredő tanári odafigyelés és jutalmazásbeli eltérések a munkaerőpiacon bizony halmozottan jelentkeznek.
Az új tanulmány pontos részleteit a Labour Economics következő száma tartalmazza – a kutatási terület másfajta perspektíváját megmutatva, hiszen egészen idáig leginkább csak a felnőttekre koncentráltak az ilyen jellegű vizsgálódások során. Ennek érdekében diákok három tulajdonságát – fizikai vonzerő, egyéniség, ápoltság – elemezték a tanulmányi átlagaikkal összefüggésben. „Az elsődleges cél az volt, hogy meghatározzák, ezek közül melyik befolyásolja leginkább az iskolai sikereket” – mondta Michael T. French, a UM College of Arts and Sciences közgazdász professzora, a tanulmány egyik szerzője.
„Számos tanulmány bebizonyította már, hogy a külső megjelenésnek nagy szerepe van a munkaerőpiacon és az elért jövedelemben mind a férfiak, mind a nők esetében. Ezért is lepődtünk meg azon, hogy az iskolai jegyekre bizony nem a külcsín hatott a legerősebben. Az ápoltság, és a személyiség sokkal inkább meghatározó volt az elért eredményekben, akár fiúkról, akár lányokról volt szó.”
Összességében leszögezhető, hogy a tanulmányi teljesítményt számos dolog befolyásolja, az egyéni, családi, iskolai, és környezeti tényezők mind egyszerre hatnak az előmenetelre.
A kutatás főbb megállapításai:
- a külső vonzerő pozitívan hat a jegyekre, mind a két nem esetében, de csak ha mást nem vesznek figyelembe
- ha a külső vonzerőt az egyéniséggel és az ápoltsággal együtt értékelik, a külcsín pozitív hatása negatívba fordul
- a fiúk esetében a tudás mellett az ápoltság a legfontosabb tényezője a jegyek alakulásának
Szabad tankönyvválasztás, szabad módszertan, nagyobb intézményi autonómia és a politikai befolyástól mentes működés – ezeket ígéri a kormányzásra készülő Tisza Párt. Megnéztük, mit jelent mindez a gyakorlatban: milyen változásokat hozhatna a pedagógusok mindennapjaiban, és mennyiben találkozik a párt „szabadság”-értelmezése a tanárok tapasztalataival és elvárásaival.
Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.
A Tisza Párt oktatási programja az óvodai rendszert is érinti, többek között az óvoda és az iskola közötti átmenet kérdésében. A jelenlegi szabályozás sokszor túl merev, és adminisztratív akadályokat gördít a szülők elé, ami miatt sok gyerekek éretlenül kezdi meg az iskolát.
Magyar Péter arról biztosította a tizenöt igazgatót, hogy az oktatás a Tisza-kormány alatt stratégiai fontosságú ágazat lesz, és az átalakítás során minden magyar pedagógus tapasztalatára számítanak.
Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.
Jogsértést állapított meg a hatóság a Építési és Közlekedési Minisztérium eljárásában, de ez nem befolyásolja a végeredményt: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát továbbra is a kormányközeli konzorcium építheti meg közel 110 milliárd forintért.