A Miami Egyetem legfrissebb tanulmánya szerint a fizikai vonzerő, a személyiség, és az ápoltság nagyban meghatározza a főiskolai érdemjegyet, és előrevetíti a kollégák közötti népszerűséget, illetve a jövő sikerét a munkaerőpiacon.
Eduline
A személyes jellemvonások vajon mennyire befolyásolják az iskolai sikereket? A külső megjelenés mely dimenziója az, amely meghatározza a tanulmányi eredményeket? Ezekre a kérdésekre adott választ a University of Miami Health Economics Research Group új tanulmánya. Ez az első olyan kutatás, amely azt bizonyítja, hogy nem csak az ész játszik fontos szerepet a főiskolai eredményekben.
A közgazdászok azt már kielemezték, hogy a szépségnek milyen hatása van az alkalmazásra, a jövedelemre, a termelékenységre, illetve mennyire befolyásolja egy politikus megválasztását. Mint kiderült, hogy az iskolai évek során a szépség vagy annak hiányából eredő tanári odafigyelés és jutalmazásbeli eltérések a munkaerőpiacon bizony halmozottan jelentkeznek.
Az új tanulmány pontos részleteit a Labour Economics következő száma tartalmazza – a kutatási terület másfajta perspektíváját megmutatva, hiszen egészen idáig leginkább csak a felnőttekre koncentráltak az ilyen jellegű vizsgálódások során. Ennek érdekében diákok három tulajdonságát – fizikai vonzerő, egyéniség, ápoltság – elemezték a tanulmányi átlagaikkal összefüggésben. „Az elsődleges cél az volt, hogy meghatározzák, ezek közül melyik befolyásolja leginkább az iskolai sikereket” – mondta Michael T. French, a UM College of Arts and Sciences közgazdász professzora, a tanulmány egyik szerzője.
„Számos tanulmány bebizonyította már, hogy a külső megjelenésnek nagy szerepe van a munkaerőpiacon és az elért jövedelemben mind a férfiak, mind a nők esetében. Ezért is lepődtünk meg azon, hogy az iskolai jegyekre bizony nem a külcsín hatott a legerősebben. Az ápoltság, és a személyiség sokkal inkább meghatározó volt az elért eredményekben, akár fiúkról, akár lányokról volt szó.”
Összességében leszögezhető, hogy a tanulmányi teljesítményt számos dolog befolyásolja, az egyéni, családi, iskolai, és környezeti tényezők mind egyszerre hatnak az előmenetelre.
A kutatás főbb megállapításai:
- a külső vonzerő pozitívan hat a jegyekre, mind a két nem esetében, de csak ha mást nem vesznek figyelembe
- ha a külső vonzerőt az egyéniséggel és az ápoltsággal együtt értékelik, a külcsín pozitív hatása negatívba fordul
- a fiúk esetében a tudás mellett az ápoltság a legfontosabb tényezője a jegyek alakulásának
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az iskolakezdés közeledtével egyre több család kezdi beszerezni a szeptemberre szükséges tanszereket, ami különösen a nehezebb anyagi helyzetben lévő szülőknek jelenthet komoly terhet.
15 ezernél is több autizmussal diagnosztizált gyerek volt az óvodákban, az általános és középiskolákban a 2025/2026-os tanévben. Ehhez képest a 2022/2023-os tanévben 9 737 fő volt a számuk.