A Miami Egyetem legfrissebb tanulmánya szerint a fizikai vonzerő, a személyiség, és az ápoltság nagyban meghatározza a főiskolai érdemjegyet, és előrevetíti a kollégák közötti népszerűséget, illetve a jövő sikerét a munkaerőpiacon.
A személyes jellemvonások vajon mennyire befolyásolják az iskolai sikereket? A külső megjelenés mely dimenziója az, amely meghatározza a tanulmányi eredményeket? Ezekre a kérdésekre adott választ a University of Miami Health Economics Research Group új tanulmánya. Ez az első olyan kutatás, amely azt bizonyítja, hogy nem csak az ész játszik fontos szerepet a főiskolai eredményekben.
A közgazdászok azt már kielemezték, hogy a szépségnek milyen hatása van az alkalmazásra, a jövedelemre, a termelékenységre, illetve mennyire befolyásolja egy politikus megválasztását. Mint kiderült, hogy az iskolai évek során a szépség vagy annak hiányából eredő tanári odafigyelés és jutalmazásbeli eltérések a munkaerőpiacon bizony halmozottan jelentkeznek.
Az új tanulmány pontos részleteit a Labour Economics következő száma tartalmazza – a kutatási terület másfajta perspektíváját megmutatva, hiszen egészen idáig leginkább csak a felnőttekre koncentráltak az ilyen jellegű vizsgálódások során. Ennek érdekében diákok három tulajdonságát – fizikai vonzerő, egyéniség, ápoltság – elemezték a tanulmányi átlagaikkal összefüggésben. „Az elsődleges cél az volt, hogy meghatározzák, ezek közül melyik befolyásolja leginkább az iskolai sikereket” – mondta Michael T. French, a UM College of Arts and Sciences közgazdász professzora, a tanulmány egyik szerzője.
„Számos tanulmány bebizonyította már, hogy a külső megjelenésnek nagy szerepe van a munkaerőpiacon és az elért jövedelemben mind a férfiak, mind a nők esetében. Ezért is lepődtünk meg azon, hogy az iskolai jegyekre bizony nem a külcsín hatott a legerősebben. Az ápoltság, és a személyiség sokkal inkább meghatározó volt az elért eredményekben, akár fiúkról, akár lányokról volt szó.”
Összességében leszögezhető, hogy a tanulmányi teljesítményt számos dolog befolyásolja, az egyéni, családi, iskolai, és környezeti tényezők mind egyszerre hatnak az előmenetelre.
A kutatás főbb megállapításai:
- a külső vonzerő pozitívan hat a jegyekre, mind a két nem esetében, de csak ha mást nem vesznek figyelembe
- ha a külső vonzerőt az egyéniséggel és az ápoltsággal együtt értékelik, a külcsín pozitív hatása negatívba fordul
- a fiúk esetében a tudás mellett az ápoltság a legfontosabb tényezője a jegyek alakulásának
- a lányok esetében a személyiség lehet perdöntő
- a fehérek mindig jobb jegyeket kapnak
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
