A szülők vagyoni hátterét vizsgálja néhány iskola a felvételi előtt

Miközben az oktatási minisztérium éppen az esélyegyenlőség megteremtésének céljából szüntette meg a hat és nyolc osztályos középiskolákba jelentkezés során a szóbeli vizsgákat, és a négy- és ötéves középiskolákba való felvételi kapcsán is korlátozott mértékben vehető figyelembe a szóbeli meghallgatáson nyújtott teljesítmény, a Népszabadság keddi száma visszaélésekről számol be: egyes intézmények a szülők iskolai végzettségéről, a diákok családi hátteréről érdeklődnek.

  • Edupress
Edupress
A saját szóbeli és írásbeli felvételi vizsgát azért szüntette meg a minisztérium, hogy a jobb szociális háttérrel rendelkező nebulók ne kerüljenek előnybe társaikkal szemben, néhány iskola mégis megpróbált a családi háttérről információkat szerezni. Egy fővárosi gimnázium a hat évfolyamos képzésére jelentkező diákoktól arra szeretett volna választ kapni, miként tudja a szülő segíteni gyermekét tanulmányai során, egy másik esetben nyílt nap keretein belül kérdeztek rá a szülők iskolai végzettségére, de volt, ahol az előkészítő kurzusra járókat biztosították arról, hogy előnyt élveznek a felvételi során - olvashatók a példák a Népszabadságban.

Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke a napilapnak elmondta: a hivatalhoz néhány tucat panasz érkezett eddig: egy szülő például arról tájékoztatta a hivatalt, hogy az iskola kérdőív formájában kérdezett rá a fizetésére, a jelentkezők számára szervezhető versenyek tilalma ellenére pedig egy intézményben szaktárgyi vetélkedőn mérték fel a fiatalok tudását.

A hivatalos felvételi eljárás azonban még tart, az értesítéseket pedig április 27-ig küldik ki az iskolák. Bakonyi László számít rá, hogy idén a megszokottnál több sérelemről kapnak hírt, hiszen mostantól a hivatal jogosult arra, hogy ha az esélyegyenlőség elve valóban nem valósul meg, tanulói jogviszonyt létesítsen a panaszt benyújtó diák számára - tájékoztatta a hivatal elnöke a Népszabadságot.

(Forrás: Népszabadság Online)

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.