Összevont színpadokkal, drágább jegyekkel, ugyanakkor jelentős diákkedvezményekkel próbálnak a válság ellen küzdeni a Sziget fesztivál szervezői - írja pénteken a Világgazdaság.
Gerendai Károly, a Sziget Kft. ügyvezető igazgatója attól tart, hogy a megváltozott gazdasági körülmények miatt tizedével csökkenhetnek a szponzori bevételeik. Jelezte: emiatt - bár több éve nem tették - ismét állami támogatáshoz folyamodnak; a Miniszterelnöki Hivatalhoz benyújtott kérelmükben 130 millió forintos segítséget kérnek. Közölte, azzal számolnak, hogy idén kevesebb hazai látogató megy ki a Szigetre, ezért komolyabb külföldi reklámkampányba kezdenek.
A tavalyi 8 ezer forintos jegyárat 10 ezer forintra emelik, ugyanakkor a magyar felsőoktatásban tanulóknak speciális akciót hirdetnek. Eszerint ha a diákok legfeljebb 50 fős csoportokba szerveződnek, akkor tagjaik akkora kedvezménnyel vehetik meg a jegyet, ahány fős a társaság; így akár fél áron is bejuthatnak nyáron a Szigetre.
forrás: MTI
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
