Az oktatás lassítja az AIDS terjedését a Fekete Afrikában.
Eduline
A Szaharától délre fekvő területeken egyre növekvő iskolázottság a szociológusok szerint csökkentheti az új HIV fertőzöttek megjelenését a fiatal felnőttek között – érzékeltetve az elmozdulást abban az évtizedek óta tartó trendben, melyben a formális oktatást, mint AIDS rizikófaktort tartottak számon.
Míg az oktatásnak általánosságban pozitív hatást tulajdonítanak a globális közegészségügy terén, addig a HIV és az AIDS esetében ennek ellentétes irányú tapasztalatait figyelték meg Fekete Afrika területén.
Ugyanis a HIV járvány korai szakasza alatt a régióban a betegség észrevétlen maradt a többi fertőzés támadásai közepette. Mikor a tudósok górcső alá vették az újonnan felfedezett, halálos betegséget okozó vírust, azt találták, hogy leginkább az átlagosnál magasabb végzettségű férfiak azok, akik terjesztik a kórt.
„Az 1990-es évek előtt a Szaharától délre fekvő elszegényedett területeken, még a szerény oktatási keretek közepette is, a férfiak magasabb jövedelemmel és több szabadidővel rendelkeztek; egy szűkebb réteg számára pedig elérhető volt a prostitúció is” – fejtette ki David Baker, pennsylvaniai szociológus. „A HIV-fertőzöttséget ezek a magas státusú férfiak terjesztették mind a képzett, mind az iskolázatlan nők között – akik aztán az általános populációba is bevitték vírust.”
Baker és kollégái szerint a kilencvenes évek közepére ez az információ szűrődött át a fejlett országokba, az AIDS-re pedig úgy tekintettek, mint egy homoszexuálisokat érintő, urbanizációs betegségre, emellett az afrikai országokban folyó hiányos, vagy nem megfelelő kampányok azt erősítették a köztudatban, hogy a megelőzésre összpontosító oktatás sosem ver gyökeret. Ám úgy tűnik, hogy a régióban a fiatalok számára a formális oktatás, mint fő megelőző faktor jelenik meg az új fertőzésekkel szemben. Olyannyira, hogy a tanulmány mellé az UNESCO is a nevét adja.
A tanulmány szerzői szerint a megelőző és felkészítő oktatást be kell építeni már az általános iskolai oktatásba. „Ennek nem csak gazdasági, hanem egészségügyi szempontból is kedvező eredményei lesznek.”
Nem mindenkinél indult egyforma ütemben az év: sok intézményben az első hét a ráhangolódásról és az ismétlésről szólt, máshol már az első héten visszatértek a rendes kerékvágásba. A szülők szerint most még kitart a nyári szünet, az októberi és novemberi időszak már fárasztóbb lesz.
Megkezdte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának átalakítását – erről első körben húsz, sorsolással kiválasztott gyakorló óvodapedagógussal egyeztetnek, később pedig szélesebb körű társadalmi egyeztetést ígérnek.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter a közösségi oldalán foglalta össze a kormány megalakulása óta eltelt 120 nap legfontosabb oktatáspolitikai intézkedéseit. A bejegyzés szerint a gyermekek érdeke áll az oktatásügy középpontjában, szemben az előző kormányzati időszak gyakorlatával.
Átnézik a szerződéseket, feltérképezik az egyetemekhez kapcsolódó cégeket, feltárják a túlárazásokat, valamint azt is megvizsgálják, mely vagyonelemek kerültek át korábban az intézményektől az őket fenntartó alapítványokhoz – többek között ezekkel a feladatokkal kell megbirkózniuk az egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumainak.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.