Az oktatás lassítja az AIDS terjedését a Fekete Afrikában.
Eduline
A Szaharától délre fekvő területeken egyre növekvő iskolázottság a szociológusok szerint csökkentheti az új HIV fertőzöttek megjelenését a fiatal felnőttek között – érzékeltetve az elmozdulást abban az évtizedek óta tartó trendben, melyben a formális oktatást, mint AIDS rizikófaktort tartottak számon.
Míg az oktatásnak általánosságban pozitív hatást tulajdonítanak a globális közegészségügy terén, addig a HIV és az AIDS esetében ennek ellentétes irányú tapasztalatait figyelték meg Fekete Afrika területén.
Ugyanis a HIV járvány korai szakasza alatt a régióban a betegség észrevétlen maradt a többi fertőzés támadásai közepette. Mikor a tudósok górcső alá vették az újonnan felfedezett, halálos betegséget okozó vírust, azt találták, hogy leginkább az átlagosnál magasabb végzettségű férfiak azok, akik terjesztik a kórt.
„Az 1990-es évek előtt a Szaharától délre fekvő elszegényedett területeken, még a szerény oktatási keretek közepette is, a férfiak magasabb jövedelemmel és több szabadidővel rendelkeztek; egy szűkebb réteg számára pedig elérhető volt a prostitúció is” – fejtette ki David Baker, pennsylvaniai szociológus. „A HIV-fertőzöttséget ezek a magas státusú férfiak terjesztették mind a képzett, mind az iskolázatlan nők között – akik aztán az általános populációba is bevitték vírust.”
Baker és kollégái szerint a kilencvenes évek közepére ez az információ szűrődött át a fejlett országokba, az AIDS-re pedig úgy tekintettek, mint egy homoszexuálisokat érintő, urbanizációs betegségre, emellett az afrikai országokban folyó hiányos, vagy nem megfelelő kampányok azt erősítették a köztudatban, hogy a megelőzésre összpontosító oktatás sosem ver gyökeret. Ám úgy tűnik, hogy a régióban a fiatalok számára a formális oktatás, mint fő megelőző faktor jelenik meg az új fertőzésekkel szemben. Olyannyira, hogy a tanulmány mellé az UNESCO is a nevét adja.
A tanulmány szerzői szerint a megelőző és felkészítő oktatást be kell építeni már az általános iskolai oktatásba. „Ennek nem csak gazdasági, hanem egészségügyi szempontból is kedvező eredményei lesznek.”
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.