Az oktatás lassítja az AIDS terjedését a Fekete Afrikában.
Eduline
A Szaharától délre fekvő területeken egyre növekvő iskolázottság a szociológusok szerint csökkentheti az új HIV fertőzöttek megjelenését a fiatal felnőttek között – érzékeltetve az elmozdulást abban az évtizedek óta tartó trendben, melyben a formális oktatást, mint AIDS rizikófaktort tartottak számon.
Míg az oktatásnak általánosságban pozitív hatást tulajdonítanak a globális közegészségügy terén, addig a HIV és az AIDS esetében ennek ellentétes irányú tapasztalatait figyelték meg Fekete Afrika területén.
Ugyanis a HIV járvány korai szakasza alatt a régióban a betegség észrevétlen maradt a többi fertőzés támadásai közepette. Mikor a tudósok górcső alá vették az újonnan felfedezett, halálos betegséget okozó vírust, azt találták, hogy leginkább az átlagosnál magasabb végzettségű férfiak azok, akik terjesztik a kórt.
„Az 1990-es évek előtt a Szaharától délre fekvő elszegényedett területeken, még a szerény oktatási keretek közepette is, a férfiak magasabb jövedelemmel és több szabadidővel rendelkeztek; egy szűkebb réteg számára pedig elérhető volt a prostitúció is” – fejtette ki David Baker, pennsylvaniai szociológus. „A HIV-fertőzöttséget ezek a magas státusú férfiak terjesztették mind a képzett, mind az iskolázatlan nők között – akik aztán az általános populációba is bevitték vírust.”
Baker és kollégái szerint a kilencvenes évek közepére ez az információ szűrődött át a fejlett országokba, az AIDS-re pedig úgy tekintettek, mint egy homoszexuálisokat érintő, urbanizációs betegségre, emellett az afrikai országokban folyó hiányos, vagy nem megfelelő kampányok azt erősítették a köztudatban, hogy a megelőzésre összpontosító oktatás sosem ver gyökeret. Ám úgy tűnik, hogy a régióban a fiatalok számára a formális oktatás, mint fő megelőző faktor jelenik meg az új fertőzésekkel szemben. Olyannyira, hogy a tanulmány mellé az UNESCO is a nevét adja.
A tanulmány szerzői szerint a megelőző és felkészítő oktatást be kell építeni már az általános iskolai oktatásba. „Ennek nem csak gazdasági, hanem egészségügyi szempontból is kedvező eredményei lesznek.”
Lannert Judit egy KritikAI gondolkodás feliratú pólóban, és egy Luther Márton-idézettel („Itt állok, másként nem tehetek”) lépett színpadra. Ahogy fogalmazott: "Szeretnék a magyar állam nevében bocsánatot kérni azoktól, akiket meghurcolt az előző rendszer, elsősorban azoktól a pedagógusoktól, akik kénytelenek voltak elhagyni a pályát."
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
A kerettantervek és az óraszámok felülvizsgálata, a pedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentése és az életközelibb oktatás is szóba került a dabasi találkozón.
Miután a zalaegerszegi Deák Ferenc Technikum egyik igazgatóhelyettese egy kommentben „véresszájú komcsinak” nevezte egy helyi egyesület elnökét, nyílt levélben és panaszban is kifogásolták a kijelentését. A pedagógust előbb írásban figyelmeztették, majd visszavonták igazgatóhelyettesi megbízását.
Kevés a fiatal, miközben a tanári kar jelentős része egyre közelebb kerül a nyugdíjkorhatárhoz. A frissen megjelent OECD-jelentés számai alapján továbbra sem látszik fordulat a magyar pedagógusok korösszetételében.