Akkor tarthatnak szünetet, ha az óvónők szükségesnek tartják.
Egy brit óvodában a gyerekeket keményen dolgoztatják: a játékidőt tanulásra fordítják, az ebédidőt pedig fél órára csökkentették. Szünetet akkor tarthatnak, ha az óvodapedagógusok jónak látják – írja a Telegraph.
A Cornwall-i Torpoint Bölcsőde és Óvoda gyerekeinek mindössze 30 percük van arra, hogy elfogyasszák ebédjüket. Egy hete pedig a 4-7 évesek rendszeres szünetét is eltörölték. Néhány szülő kifogásolta a változtatásokat, rámutatva, hogy még a felnőtteknek is hosszabb szünet engedélyezett a munka mellett, mint ami így a kisgyerekek rendelkezésére áll – hat óra alatt mindössze fél órájuk van a kikapcsolódásra.
„Ez nagy teher a gyermekeinknek. A szupermarketben dolgozóknak is több szünetük van” – hangoztatta az egyik szülő. Úgy vélik, hogy míg a felnőttek számára az ilyen esetben adott a lehetőség, hogy panasszal éljenek a munkaadójuk felé, addig az ovisok nem tehetnek semmit a szigorítás ellen. „Minket, szülőket sem kérdeztek meg, csupán a kész tények elé állítottak.”
Az intézet vezetősége szerint az időbeosztáson végrehajtott változtatás pusztán kísérlet, mellyel azt remélik, jót tesznek a gyerekeknek.
Julie Martin, óvodavezető elmondta: „Pedagógusaink egyöntetűen egyetértettek abban, hogy az ebédidő túl hosszú. Mivel kicsi gyerekeink vannak, az egyórás játszóterezés szintén sok a számukra.”
Ám a szülők sérelmezték, hogy a véleményüket nem kérték ki.
Az egyik szerint csupán egy apróbetűs rész volt az egyik hírlevél alján, ami erről szólt, és ez bizony nem meríti ki az alapos tájékoztatás fogalmát. „Az egyik kifogás az volt, hogy a főétkezéskor túl sokan vannak az ebédlőben, ami balesetveszélyes.”
A változásokat az év végéig megtartják, a nyári szünet előtt pedig leszűrik a tapasztalatokat.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
