Akkor tarthatnak szünetet, ha az óvónők szükségesnek tartják.
Eduline
Egy brit óvodában a gyerekeket keményen dolgoztatják: a játékidőt tanulásra fordítják, az ebédidőt pedig fél órára csökkentették. Szünetet akkor tarthatnak, ha az óvodapedagógusok jónak látják – írja a Telegraph.
A Cornwall-i Torpoint Bölcsőde és Óvoda gyerekeinek mindössze 30 percük van arra, hogy elfogyasszák ebédjüket. Egy hete pedig a 4-7 évesek rendszeres szünetét is eltörölték. Néhány szülő kifogásolta a változtatásokat, rámutatva, hogy még a felnőtteknek is hosszabb szünet engedélyezett a munka mellett, mint ami így a kisgyerekek rendelkezésére áll – hat óra alatt mindössze fél órájuk van a kikapcsolódásra.
„Ez nagy teher a gyermekeinknek. A szupermarketben dolgozóknak is több szünetük van” – hangoztatta az egyik szülő. Úgy vélik, hogy míg a felnőttek számára az ilyen esetben adott a lehetőség, hogy panasszal éljenek a munkaadójuk felé, addig az ovisok nem tehetnek semmit a szigorítás ellen. „Minket, szülőket sem kérdeztek meg, csupán a kész tények elé állítottak.”
Az intézet vezetősége szerint az időbeosztáson végrehajtott változtatás pusztán kísérlet, mellyel azt remélik, jót tesznek a gyerekeknek.
Julie Martin, óvodavezető elmondta: „Pedagógusaink egyöntetűen egyetértettek abban, hogy az ebédidő túl hosszú. Mivel kicsi gyerekeink vannak, az egyórás játszóterezés szintén sok a számukra.”
Ám a szülők sérelmezték, hogy a véleményüket nem kérték ki.
Az egyik szerint csupán egy apróbetűs rész volt az egyik hírlevél alján, ami erről szólt, és ez bizony nem meríti ki az alapos tájékoztatás fogalmát. „Az egyik kifogás az volt, hogy a főétkezéskor túl sokan vannak az ebédlőben, ami balesetveszélyes.”
A változásokat az év végéig megtartják, a nyári szünet előtt pedig leszűrik a tapasztalatokat.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.