Akkor tarthatnak szünetet, ha az óvónők szükségesnek tartják.
Eduline
Egy brit óvodában a gyerekeket keményen dolgoztatják: a játékidőt tanulásra fordítják, az ebédidőt pedig fél órára csökkentették. Szünetet akkor tarthatnak, ha az óvodapedagógusok jónak látják – írja a Telegraph.
A Cornwall-i Torpoint Bölcsőde és Óvoda gyerekeinek mindössze 30 percük van arra, hogy elfogyasszák ebédjüket. Egy hete pedig a 4-7 évesek rendszeres szünetét is eltörölték. Néhány szülő kifogásolta a változtatásokat, rámutatva, hogy még a felnőtteknek is hosszabb szünet engedélyezett a munka mellett, mint ami így a kisgyerekek rendelkezésére áll – hat óra alatt mindössze fél órájuk van a kikapcsolódásra.
„Ez nagy teher a gyermekeinknek. A szupermarketben dolgozóknak is több szünetük van” – hangoztatta az egyik szülő. Úgy vélik, hogy míg a felnőttek számára az ilyen esetben adott a lehetőség, hogy panasszal éljenek a munkaadójuk felé, addig az ovisok nem tehetnek semmit a szigorítás ellen. „Minket, szülőket sem kérdeztek meg, csupán a kész tények elé állítottak.”
Az intézet vezetősége szerint az időbeosztáson végrehajtott változtatás pusztán kísérlet, mellyel azt remélik, jót tesznek a gyerekeknek.
Julie Martin, óvodavezető elmondta: „Pedagógusaink egyöntetűen egyetértettek abban, hogy az ebédidő túl hosszú. Mivel kicsi gyerekeink vannak, az egyórás játszóterezés szintén sok a számukra.”
Ám a szülők sérelmezték, hogy a véleményüket nem kérték ki.
Az egyik szerint csupán egy apróbetűs rész volt az egyik hírlevél alján, ami erről szólt, és ez bizony nem meríti ki az alapos tájékoztatás fogalmát. „Az egyik kifogás az volt, hogy a főétkezéskor túl sokan vannak az ebédlőben, ami balesetveszélyes.”
A változásokat az év végéig megtartják, a nyári szünet előtt pedig leszűrik a tapasztalatokat.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.