Akkor tarthatnak szünetet, ha az óvónők szükségesnek tartják.
Eduline
Egy brit óvodában a gyerekeket keményen dolgoztatják: a játékidőt tanulásra fordítják, az ebédidőt pedig fél órára csökkentették. Szünetet akkor tarthatnak, ha az óvodapedagógusok jónak látják – írja a Telegraph.
A Cornwall-i Torpoint Bölcsőde és Óvoda gyerekeinek mindössze 30 percük van arra, hogy elfogyasszák ebédjüket. Egy hete pedig a 4-7 évesek rendszeres szünetét is eltörölték. Néhány szülő kifogásolta a változtatásokat, rámutatva, hogy még a felnőtteknek is hosszabb szünet engedélyezett a munka mellett, mint ami így a kisgyerekek rendelkezésére áll – hat óra alatt mindössze fél órájuk van a kikapcsolódásra.
„Ez nagy teher a gyermekeinknek. A szupermarketben dolgozóknak is több szünetük van” – hangoztatta az egyik szülő. Úgy vélik, hogy míg a felnőttek számára az ilyen esetben adott a lehetőség, hogy panasszal éljenek a munkaadójuk felé, addig az ovisok nem tehetnek semmit a szigorítás ellen. „Minket, szülőket sem kérdeztek meg, csupán a kész tények elé állítottak.”
Az intézet vezetősége szerint az időbeosztáson végrehajtott változtatás pusztán kísérlet, mellyel azt remélik, jót tesznek a gyerekeknek.
Julie Martin, óvodavezető elmondta: „Pedagógusaink egyöntetűen egyetértettek abban, hogy az ebédidő túl hosszú. Mivel kicsi gyerekeink vannak, az egyórás játszóterezés szintén sok a számukra.”
Ám a szülők sérelmezték, hogy a véleményüket nem kérték ki.
Az egyik szerint csupán egy apróbetűs rész volt az egyik hírlevél alján, ami erről szólt, és ez bizony nem meríti ki az alapos tájékoztatás fogalmát. „Az egyik kifogás az volt, hogy a főétkezéskor túl sokan vannak az ebédlőben, ami balesetveszélyes.”
A változásokat az év végéig megtartják, a nyári szünet előtt pedig leszűrik a tapasztalatokat.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
