Erasmus Mundus

Az Erasmus Mundus egy olyan közösségi program, melynek célja, hogy magas színvonalú európai képzést nyújtson a legkiválóbb hallgatók részére, érkezzenek azok a világ bármely részér_l is. Az Európai Bizottság ezért a program keretében támogatást nyújt a fels_oktatási intézmények együttm_ködéséhez, és ösztöndíjat kínál európai és Európán kívüli hallgatóknak és oktatóknak. Ezen kívül pedig olyan projekteket is támogat, amelyeknek célja, hogy növelje az európai fels_oktatás vonzerejét.

  • Eduline

Erasmus Mundus (2009-2013)

A program új szakasza amellett, hogy továbbra is lehet_séget nyújt a 2004-2008 közötti tevékenységek támogatására, de kibővített és egyszerűsített formában. Mindemellett integrálja a korábban különállóan működő Erasmus Mundus External Cooperation Window programot is.

Az Erasmus Mundus főbb újdonságai:

- közös doktori programok indításának lehetősége, hároméves ösztöndíjak a doktoranduszok részére;

- a közös mester vagy doktori programok teljes képzési idejére szóló ösztöndíjak európai hallgatók számára is;

- nagyobb hangsúly helyeződik a minőségbiztosításra, a hallgatók / doktoranduszok foglalkoztathatóságára, és a közös programok fenntarthatóságára.

Költségvetés és pályázattípusok

2009-2013 között közel 1 milliárd euró a program költségvetése, amely a következőképpen oszlik meg a 3 alprogram között.

1. alprogram: Erasmus Mundus közös programok (ösztöndíjakkal együtt)454 millió euró
2. alprogram: Erasmus Mundus partnerségek (korábbi External Cooperation Window)460 millió euró
3. alprogram: Az európai felsőoktatás népszerűsítése 16 millió euró

Kik vehetnek részt az Erasmus Mundus programban?

Az Erasmus Mundus program különböző pályázattípusaiban részt vehetnek

 - felsőoktatási intézmények;

 - hallgatók, oktatók, kutatók, a felsőoktatási intézmények alkalmazottai;

 - bármely, a felsőoktatás területén aktív szervezetek a világ bármely országából.

Hogyan lehet pályázatot benyújtani?

Tekintettel arra, hogy az Erasmus Mundus programot az Európai Bizottság centralizáltan kezeli, pályázni a Bizottság által minden évben megjelentetett pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelően lehet az alábbi várható pályázati határidőkkel.

AlprogramHatáridő
Közös mesterképzésekáprilis 30.
Közös doktori képzésekáprilis 30. (a pályázat

összegzését március 31-ig)
Partnerségekmárcius 15.
Az európai felsőoktatás népszeúsítéseáprilis 30.

Pályázatkezelés

A programot az Európai Bizottság Oktatási, Kulturális és Audiovizuális Végrehajtó Ügynöksége (EACEA) kezeli az Oktatási és Kulturális Főigazgatósága valamint az EuropeAid Együttműködési Hivatala felügyelete mellett.

A program végrehajtásában részt vesznek továbbá az Európai Bizottság delegációi, valamint az európai és EGT tagállamokban működő Erasmus Mundus nemzet irodák (National Structure). Magyarországon a Tempus Közalapítvány látja el ez utóbbi a feladatot.

forrás:

uni-corvinus.hu

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.