Az oktatás kitörési pontjai

Az oktatás kitörési pontjait, a tudomány és a versenyszféra közötti szoros együttműködésekben rejlő lehetőségeket igyekszik feltárni a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok a Kapcsolatok Napján. A Tudáshasznosítás élvonalában: elmélet és gyakorlat egysége gondolat jegyében megrendezendő program az oktatás és kutatás piacképessé tételét, a végzett hallgatók elhelyezkedési esélyeinek javítását vizsgálja 2009. március 6-án.

  • Eduline

Az elmúlt években alapvető változásokon keresztül ment kommunikáció-képzés, mérnökképzés és tanárképzés jelenthet újabb kitörési pontot a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok (TEK) számára, többek között eme három szakterület lehetőségeinek áttekintésére kerül sor a Kapcsolatok Napján 2009. március 6-án.

A napjainkban egyre hangsúlyosabbá váló kommunikációs képzés a Bölcsészettudományi Kar egyik fontos eleme. Ennek köszönhetően 2009-re megalakult a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, ahol a már működő alapképzés mellett a mesterszak beindítását is tervezik. A Természettudományi és Technológiai Karon folyó gyakorlatközpontú biomérnök-, vegyészmérnök-, villamosmérnök-képzések beindításával műszaki területekkel bővült a TEK képzési kínálata. Az új képzések népszerűségét mutatja, hogy a hallgatói létszám ezeken a szakokon évről évre emelkedik.

A harmadik oktatási terület, ami a Kapcsolatok Napján kiemelt szerephez jut, az a tanárképzés, melynek rendszerét a bolognai folyamat által előidézett felsőoktatási struktúraváltozás alapvetően módosította. Az elmúlt évtized tapasztalataival ellentétben újra keresetté vált a tanári szakma, a két tanítási nyelvű középiskolai képzések terjedésével egyidejűleg pedig megnőtt a kereslet azok iránt a pedagógusok után, akik közismereti tárgyuk mellett nyelvszakos diplomával is rendelkeznek.

Tudományegyetemi Karok: innovatív vállalkozások, vállalati együttműködések

A Kapcsolatok Napjának másik fontos témája a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok és a vállalkozói szféra közötti szoros együttműködésekben rejlő lehetőségek bemutatása. A TEK széleskörű kapcsolatokat ápol a versenyszféra szereplőivel, ami lehetővé teszi, hogy az egyetemen rendelkezésre álló tudás és szakértelem a profitorientált szektorban, különösen az innováció területén, közvetlen visszajelzések alapján hasznosuljon. A vállalatok szakképzési hozzájárulásokkal támogatják a Tudományegyetemi Karokat, a centrum pedig a munkaerő-piac igényeinek megfelelően specializált képzéseket biztosít. Az együttműködéseknek köszönhetően az egyetemen belül számos spin-off cég is működik, ahol a kutatók vállalkozói formában gazdálkodhatják ki az oktatásra és a tudományos kutatásra pluszban fordítható anyagi erőforrásokat.

Tudományegyetemi Karokért Díj és Mecenatúra koncert

A Tudományegyetemi Karok Kapcsolatok Napján adja át Dr. Fábián István elnök az újonnan alapított Tudományegyetemi Karokért Díjat, E. Lakatos Aranka szobrászművész alkotását. A program zárásaként kerül sor továbbá a Mecenatúra koncertre, a Zeneművészeti Kar hallgatóinak hangversenyére, ami kiváló lehetőséget biztosíthat a jövőben a debreceni zenei felsőoktatás és művészképzés támogatásához.
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.