Havi 125 ezer forintos alkotói ösztöndíj

Kihirdették az alkotói ösztöndíj-pályázat nyertesét

  • Eduline

A K&H Csoport megkezdi művészeti gyűjteményének építését, amely szakértők szerint várhatóan az ország egyik legjelentősebb kortárs vállalati gyűjteménye lesz majd. A „Művészet egy jobb, teljesebb világért” címet viselő szakmai koncepció alapján épülő gyűjtemény pénzügyi alapjait a K&H korábbi műtárgy-állományának eladása biztosítja. A Kieselbach Galéria aukcióin, valamint a különleges értékesítési módszerként megszervezett online dolgozói árverésen közel száz műtárgy talált eddig új gazdára, és így mintegy 50 millió forint folyt be erre a célra. A K&H Csoport kihirdette annak az alkotói ösztöndíj-pályázatnak az eredményét is, amelyen közel száz fiatal képzőművész vett részt: az alkotói támogatásban fél évig Sándor Krisztián festőművész részesül.

A K&H fokozatosan értékesíti korábbi műtárgy-állományát: az elmúlt hónapokban - egyebek mellett olyan klasszikus és modern művészek munkáinak értékesítésére került sor, mint például Mednyánszky László, Aba-Novák Vilmos, Bernáth Aurél, Czóbel Béla, Kernstock Károly, Szőnyi István, Székely Bertalan. „Eddig mintegy 50 millió forint realizálódott kifejezetten kortársművészeti célokra” – jelentette be Marko Voljc, a K&H Csoport vezérigazgatója.

A K&H néhány hónappal ezelőtt művészeti tanácsadó testületet hozott létre a magyarországi képzőművészet olyan meghatározó alakjainak részvételével, mint Petrányi Zsolt, a Műcsarnok és a hozzá kapcsolódó Ernst Múzeum valamint Dorottya Galéria vezetője, az AICA (Műkritikusok Szövetsége) tagja, számos jelentős kortárs kiállítás kurátora, Szurcsik József képzőművész, művészeti oktató, tanszékvezető főiskolai docens, az Esterházy Károly Főiskola tanszékvezető tanára, valamint a hazai kortárs művészet egyik legsokoldalúbb szakértője, Topor Tünde művészeti tanácsadó, az ArtMagazin főszerkesztője.

A testület a K&H Csoport felkérésére olyan gyűjteményi koncepciót dolgozott ki, amelynek alapján rövidesen megkezdődik a gyűjtemény felépítése, az akvizíciós tevékenység. Nem véletlen a kortárs művészet melletti elköteleződés, hiszen – ahogy a koncepció preambuluma is fogalmaz - a kollekció létrehozása állásfoglalás, amely kifejezi, hogy a kortárs képzőművészet meghatározó szerepet játszik a jelenkor megértésében, értelmi és érzelmi feldolgozásában. A koncepció szabta keretek között a  művészeti tanácsadó testület hamarosan konkrét művészekre és műtárgyakra vonatkozó javaslataival segíti a gyűjtemény létrehozásának megkezdését.

A műtárgyak beszerzésének sajátos módjaként és egyben a legfiatalabb képzőművész-generáció támogatására a K&H olyan alkotói ösztöndíj programot indított útjára, amelynek lényege, hogy a kiválasztott művész számára fél éven keresztül nyújtott támogatás mellett az ösztöndíj időszak végén a művész egy vagy több alkotása bekerül a K&H gyűjteményébe.

A K&H Csoport által 2008 novemberében kiírt alkotói ösztöndíjjal kapcsolatban rendkívüli érdeklődés nyilvánult meg, az elmúlt 5 évben diplomát szerzett fiatal képzőművészek közül összesen közel százan nyújtottak be pályázatot. A széles választékból a K&H művészeti tanácsadó testület, az elfogadott gyűjteményi koncepció szem előtt tartásával, a Képzőművészeti Egyetemen 2 évvel ezelőtt végzett, 33 éves Sándor Krisztián festőt választotta ki, aki a féléves ösztöndíj időszak alatt a pályázatra benyújtott munkaterve szerint dolgozik majd. Az ösztöndíj időtartama 6 hónap, az ösztöndíj bruttó összege havonta 125.000 Ft.

 „Sándor Krisztián művészete kiválóan illeszkedik ehhez a koncepcióhoz, érdeklődését a világban végbemenő változások határozzák meg, amelyeket változatos, egyéni technikával jelenít meg. Alkotásai a nézőnek szellemi és érzéki utazást ígérnek: élénk színekkel ható képein felsejlik a világ drámája, szépsége, és egyben szofisztikált humora is.” – mondta el a művészeti tanácsadó testület nevében Petrányi Zsolt.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.