A számítógépes szakkörtől a vezérigazgatói székig

”Hiszek az egy másodperces döntésekben” – mesél az informatikával való találkozásáról és szakmai karrierjéről Papp Péter, a kancellár.hu vezérigazgatója.

  • Eduline

Nyolcadik osztályos voltam, amikor egy délután a suli után, szóltak hogy számítógépes szakkor indul, és ha akarok, akkor menjek. Egy ZX Spektrum-on kezdtem az ismerkedést az IT szakmával. Akkor rögtön tudtam és el is döntöttem, hogy én ezzel fogok foglalkozni. Innen egyenes pálya vezetett a matek fakt-ra, majd érettségi után az ELTE programozó matematikus szakára. Aztán specializálódni kellett és én a biztonságot választottam. Azt gondolom ez a szakma csúcsa, mert itt csak szükséges feltétel, hogy a legjobb legyél, de nem elégséges.

Arra kérdésre, hogy miért szereti a szakmáját, Papp Péter elmondta, matematikusként csodálatos dolognak tartja, hogy 0-bol és 1-ből mekkora világot lehet összerakni (a pucer nőktől a deviza swap ügyletekig). De az sem elhanyagolható, hogy az informatikusok a világon bárhol megértik egymást, míg a koleszban a szomszéd szobában lakó bölcsész lánnyal egy 3 perces beszélgetés inkább tűnt tündérmesének, mint a 2x2 józanságának. „Szóval informatikuskent egy nagy család része leszel és megtálalod a közös hangot Sydneytől Székelyudvarhelyig minden IT-sal.” Ja, és ami még fontos lehet, hogy jól is lehet keresni vele.

Egy informatikusnak készülő fiatal jól teszi, ha önvizsgálatot tart, van-e benne elég kitartás, jókedv és optimizmus, de ha esetleg informatikai vezetőnek is készül, akkor sokkal több területen kell kiemelkedőnek lennie: „jó sales, jó Hr-es, jó politikus, jó az EQ-ja, és minden posztra megtalálja a megfelelő embert, akiknek folyamatosan lehetőséget ad, hogy jobb vezetők legyenek, mint ő maga” – foglalta össze a szerinte legfontosabbakat a vezérigazgató.

És hogy mennyire nem „szürke” egy informatikus mindennapi élete, Papp Pétertől megtudtuk, hogy szabadidejét elsősorban értékteremtéssel tölti. Létrehozott például egy céget, amely működik alkalmazottak nélkül, (ez egy igazi menedzsment kihívás).

Rendbe hozott egy 83-as Alfa Romeo GTV6-ot, hogy maradjon meg ez a szépség 50 év múlva is, persze addig is kihasználja az autó szépségét. Régi könyveket restauráltat, messze-messze értékük fölött, hogy 200 év múlva is tudjon valaki gyönyörködni bennük, persze addig is ő gyönyörködik a szépségükben. És végül, de nem utolsósorban szereti segíteni mikrokörnyezetét: családja, közeli barátai körét, de nem maradhat el a szívéhez igazán közel álló társadalmi felelősségvállalás sem.

Az informatikai képzés és a szakma által kínált lehetőségeket az Informatikai Vállalkozások Szövetségének weboldala, a szuletettinformatikus.eu mutatja be részletesen.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.