MBA - Probléma vagy megoldás?

Felelős-e az üzleti oktatás és a vezetőképzés a gazdaság meghatározó személyiségeinek döntéseiért, így közvetetten a jelenlegi pénzügyi válságért? A budapesti székhelyű CEU Business School, azaz a Közép-európai Egyetem Üzleti Karának professzorait jó ideje foglalkoztatja már ez a téma.

  • Eduline

Bokros Lajos, a CEU Business School Tanácsadó Testületének elnöke egy decemberi interjú során elmondta, hogy véleménye szerint a társadalmi kérdések integrálása az üzleti oktatásba elengedhetetlen. A gazdaság fenntartható fejlődése és a társadalom egészséges egyensúlyának megőrzése érdekében ugyanis a hallgatóknak - vagyis a jövő gazdasági vezetőinek – behatóan kell ismerniük azon társadalmi és politikai tényezőket, amelyekkel az üzleti élet szoros kölcsönhatásban áll. Emellett, érteniük kell miként hat az általuk alkalmazott üzleti stratégia és taktika a társadalomra, a gazdaságra, a politikai döntésekre, és végül, de nem utolsó sorban, a természeti környezetre.

Ennek kapcsán Paul Garrison, a CEU Business School dékánja kihangsúlyozta, hogy a CEU Business School – amely Kelet-Európa legelső üzleti iskolája – már a pénzügyi válság kiteljesedése előtt is globálisan vezető szerepet vállalt a társadalmi és gazdasági tényezők, és az MBA oktatás integrálásában. Transznacionális – azaz országhatárokon átívelő - MBA programjukat egy évvel ezelőtt azzal a céllal dolgozták ki, hogy olyan szakemberek kinevelését biztosítsák, akik ismerik a legsikeresebb globális megoldásokat és ugyanakkor beható tudással rendelkeznek a piacok politikai, társadalmi és környezetvédelmi helyzetével, realitásaival kapcsolatban is.

Arpad von Lazar emeritus professzor a Közép-európai Egyetemen kifejtett tevékenysége mellett a spanyolországi Instituto Empresa fejlesztésének vezető alakja is. Meglátása szerint az üzleti és a politikai élet szakértői nem kommunikálnak egymással megfelelő mértékben sem a valós életben, sem pedig az egyetemeken. Ennek eredményeként a társadalmi, gazdasági és pénzügyi problémák, melyek összefüggéseikből adódóan multidiszciplináris megközelítést igényelnek, megoldatlanok maradnak.

A CEU Business School vezetői egyetértenek továbbá abban is, hogy a kormányoknak szintén meg kellene ragadni a gazdasági válság adta “lehetőséget” az aktívabb szerepvállalásra annak érdekében, hogy a jövőben alkalmazott üzleti stratégiák sokkal pozitívabb hatással legyenek a társadalom egészére. Ez jelenthet környezetbarátabb gépkocsikat, vagy akár további mikro-hitel lehetőségeket, melyek az elmaradottabb területen élő és hátrányos helyzetű emberek számára is elérhetőek lennének.

Az elhangzottakhoz Paul Garrison azt is hozzáfüzte, hogy a CEU Business School 2009. február 20-án induló „Trans-national MBA” programjának egyik legfontosabb eleme az ún. „boardroom” gyakorlat, mely során a fenti elméleteket valós üzleti szimulációkba ültetik át, hogy diákjaik későbbi munkájuk során hatékonyan tudják alkalmazni a fentiekben elhangzott vezérlő elvek mentén felépített tudásanyagot.

További Információ:

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.