MBA - Probléma vagy megoldás?

Felelős-e az üzleti oktatás és a vezetőképzés a gazdaság meghatározó személyiségeinek döntéseiért, így közvetetten a jelenlegi pénzügyi válságért? A budapesti székhelyű CEU Business School, azaz a Közép-európai Egyetem Üzleti Karának professzorait jó ideje foglalkoztatja már ez a téma.

  • Eduline

Bokros Lajos, a CEU Business School Tanácsadó Testületének elnöke egy decemberi interjú során elmondta, hogy véleménye szerint a társadalmi kérdések integrálása az üzleti oktatásba elengedhetetlen. A gazdaság fenntartható fejlődése és a társadalom egészséges egyensúlyának megőrzése érdekében ugyanis a hallgatóknak - vagyis a jövő gazdasági vezetőinek – behatóan kell ismerniük azon társadalmi és politikai tényezőket, amelyekkel az üzleti élet szoros kölcsönhatásban áll. Emellett, érteniük kell miként hat az általuk alkalmazott üzleti stratégia és taktika a társadalomra, a gazdaságra, a politikai döntésekre, és végül, de nem utolsó sorban, a természeti környezetre.

Ennek kapcsán Paul Garrison, a CEU Business School dékánja kihangsúlyozta, hogy a CEU Business School – amely Kelet-Európa legelső üzleti iskolája – már a pénzügyi válság kiteljesedése előtt is globálisan vezető szerepet vállalt a társadalmi és gazdasági tényezők, és az MBA oktatás integrálásában. Transznacionális – azaz országhatárokon átívelő - MBA programjukat egy évvel ezelőtt azzal a céllal dolgozták ki, hogy olyan szakemberek kinevelését biztosítsák, akik ismerik a legsikeresebb globális megoldásokat és ugyanakkor beható tudással rendelkeznek a piacok politikai, társadalmi és környezetvédelmi helyzetével, realitásaival kapcsolatban is.

Arpad von Lazar emeritus professzor a Közép-európai Egyetemen kifejtett tevékenysége mellett a spanyolországi Instituto Empresa fejlesztésének vezető alakja is. Meglátása szerint az üzleti és a politikai élet szakértői nem kommunikálnak egymással megfelelő mértékben sem a valós életben, sem pedig az egyetemeken. Ennek eredményeként a társadalmi, gazdasági és pénzügyi problémák, melyek összefüggéseikből adódóan multidiszciplináris megközelítést igényelnek, megoldatlanok maradnak.

A CEU Business School vezetői egyetértenek továbbá abban is, hogy a kormányoknak szintén meg kellene ragadni a gazdasági válság adta “lehetőséget” az aktívabb szerepvállalásra annak érdekében, hogy a jövőben alkalmazott üzleti stratégiák sokkal pozitívabb hatással legyenek a társadalom egészére. Ez jelenthet környezetbarátabb gépkocsikat, vagy akár további mikro-hitel lehetőségeket, melyek az elmaradottabb területen élő és hátrányos helyzetű emberek számára is elérhetőek lennének.

Az elhangzottakhoz Paul Garrison azt is hozzáfüzte, hogy a CEU Business School 2009. február 20-án induló „Trans-national MBA” programjának egyik legfontosabb eleme az ún. „boardroom” gyakorlat, mely során a fenti elméleteket valós üzleti szimulációkba ültetik át, hogy diákjaik későbbi munkájuk során hatékonyan tudják alkalmazni a fentiekben elhangzott vezérlő elvek mentén felépített tudásanyagot.

További Információ:

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.