MBA - Probléma vagy megoldás?

Felelős-e az üzleti oktatás és a vezetőképzés a gazdaság meghatározó személyiségeinek döntéseiért, így közvetetten a jelenlegi pénzügyi válságért? A budapesti székhelyű CEU Business School, azaz a Közép-európai Egyetem Üzleti Karának professzorait jó ideje foglalkoztatja már ez a téma.

  • Eduline

Bokros Lajos, a CEU Business School Tanácsadó Testületének elnöke egy decemberi interjú során elmondta, hogy véleménye szerint a társadalmi kérdések integrálása az üzleti oktatásba elengedhetetlen. A gazdaság fenntartható fejlődése és a társadalom egészséges egyensúlyának megőrzése érdekében ugyanis a hallgatóknak - vagyis a jövő gazdasági vezetőinek – behatóan kell ismerniük azon társadalmi és politikai tényezőket, amelyekkel az üzleti élet szoros kölcsönhatásban áll. Emellett, érteniük kell miként hat az általuk alkalmazott üzleti stratégia és taktika a társadalomra, a gazdaságra, a politikai döntésekre, és végül, de nem utolsó sorban, a természeti környezetre.

Ennek kapcsán Paul Garrison, a CEU Business School dékánja kihangsúlyozta, hogy a CEU Business School – amely Kelet-Európa legelső üzleti iskolája – már a pénzügyi válság kiteljesedése előtt is globálisan vezető szerepet vállalt a társadalmi és gazdasági tényezők, és az MBA oktatás integrálásában. Transznacionális – azaz országhatárokon átívelő - MBA programjukat egy évvel ezelőtt azzal a céllal dolgozták ki, hogy olyan szakemberek kinevelését biztosítsák, akik ismerik a legsikeresebb globális megoldásokat és ugyanakkor beható tudással rendelkeznek a piacok politikai, társadalmi és környezetvédelmi helyzetével, realitásaival kapcsolatban is.

Arpad von Lazar emeritus professzor a Közép-európai Egyetemen kifejtett tevékenysége mellett a spanyolországi Instituto Empresa fejlesztésének vezető alakja is. Meglátása szerint az üzleti és a politikai élet szakértői nem kommunikálnak egymással megfelelő mértékben sem a valós életben, sem pedig az egyetemeken. Ennek eredményeként a társadalmi, gazdasági és pénzügyi problémák, melyek összefüggéseikből adódóan multidiszciplináris megközelítést igényelnek, megoldatlanok maradnak.

A CEU Business School vezetői egyetértenek továbbá abban is, hogy a kormányoknak szintén meg kellene ragadni a gazdasági válság adta “lehetőséget” az aktívabb szerepvállalásra annak érdekében, hogy a jövőben alkalmazott üzleti stratégiák sokkal pozitívabb hatással legyenek a társadalom egészére. Ez jelenthet környezetbarátabb gépkocsikat, vagy akár további mikro-hitel lehetőségeket, melyek az elmaradottabb területen élő és hátrányos helyzetű emberek számára is elérhetőek lennének.

Az elhangzottakhoz Paul Garrison azt is hozzáfüzte, hogy a CEU Business School 2009. február 20-án induló „Trans-national MBA” programjának egyik legfontosabb eleme az ún. „boardroom” gyakorlat, mely során a fenti elméleteket valós üzleti szimulációkba ültetik át, hogy diákjaik későbbi munkájuk során hatékonyan tudják alkalmazni a fentiekben elhangzott vezérlő elvek mentén felépített tudásanyagot.

További Információ:

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.