Kormányszóvivő: Nem lehet iskolai szünetet elrendelni

A közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján nem rendelhetnek el a megyei önkormányzatok rendkívüli iskolai szünetet, a közoktatásról szóló törvény ugyanis ezt csak akkor teszi lehetővé, ha a megye területén a nevelési-oktatási intézmények működtetése nem lehetséges - közölte a Kormányszóvivői Iroda.

  • Edupress

"A gázellátással kapcsolatos jelenlegi helyzetben azonban ez fel sem merülhet, ráadásul a gázfogyasztás csökkentésére ez azért sem jelent megoldást, mert az iskoláknak a szünet idején is gondoskodnia kell a gyermekek felügyeletéről, vagyis ugyanúgy kell fűteni az épületeket" - emelték ki.

A Kormányszóvivői Iroda közleménye szerint a rendkívüli iskolai szünet elrendelésére vonatkozó kezdeményezés ellentétes azzal az eredményes kormányzati törekvéssel, amelynek célja, hogy a lakosságot a lehető legkisebb mértékben érintse a gázszállítás leállítása.

Edupress

A közoktatásról szóló törvény alapján rendkívüli szünetet a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendelhet el, de csak abban az esetben, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás, vagy más elháríthatatlan ok miatt az intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Az intézkedéshez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesíteni kell.

Az előző pontban felsorolt okból rendkívüli szünetet rendelhet el a főjegyző, amennyiben a megye, illetve a főváros területén a nevelési-oktatási intézmények működtetése nem lehetséges. A főjegyző a döntéséhez - kivéve, ha a késlekedés jelentős veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna - köteles beszerezni az érdekelt önkormányzatok jegyzőinek véleményét. Ha a vélemény beszerzésére nem volt lehetőség, a főjegyző az intézkedéséről azonnal értesíti az érdekelt önkormányzat jegyzőjét. A főjegyző intézkedéséről értesíteni köteles az oktatásért felelős minisztert. A rendkívüli szünet miatt kiesett tanítást hat napos tanítási héttel, illetve a tanítási napok meghosszabbításával lehet pótolni. A többletmunkából eredő költségek a munkáltatót terhelik

A rendkívüli szünet ideje alatt is biztosítani kell azonban a gyermek napközbeni felügyeletével összefüggő feladatok ellátását. Ebből adódóan a nevelési-oktatási intézményben megjelent gyermekek felügyeletéről az intézmény vezetőjének gondoskodnia kell - olvasható a közleményben.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.