Kormányszóvivő: Nem lehet iskolai szünetet elrendelni

A közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján nem rendelhetnek el a megyei önkormányzatok rendkívüli iskolai szünetet, a közoktatásról szóló törvény ugyanis ezt csak akkor teszi lehetővé, ha a megye területén a nevelési-oktatási intézmények működtetése nem lehetséges - közölte a Kormányszóvivői Iroda.

  • Edupress
"A gázellátással kapcsolatos jelenlegi helyzetben azonban ez fel sem merülhet, ráadásul a gázfogyasztás csökkentésére ez azért sem jelent megoldást, mert az iskoláknak a szünet idején is gondoskodnia kell a gyermekek felügyeletéről, vagyis ugyanúgy kell fűteni az épületeket" - emelték ki.

A Kormányszóvivői Iroda közleménye szerint a rendkívüli iskolai szünet elrendelésére vonatkozó kezdeményezés ellentétes azzal az eredményes kormányzati törekvéssel, amelynek célja, hogy a lakosságot a lehető legkisebb mértékben érintse a gázszállítás leállítása.

Edupress
A közoktatásról szóló törvény alapján rendkívüli szünetet a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendelhet el, de csak abban az esetben, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás, vagy más elháríthatatlan ok miatt az intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Az intézkedéshez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesíteni kell.

Az előző pontban felsorolt okból rendkívüli szünetet rendelhet el a főjegyző, amennyiben a megye, illetve a főváros területén a nevelési-oktatási intézmények működtetése nem lehetséges. A főjegyző a döntéséhez - kivéve, ha a késlekedés jelentős veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna - köteles beszerezni az érdekelt önkormányzatok jegyzőinek véleményét. Ha a vélemény beszerzésére nem volt lehetőség, a főjegyző az intézkedéséről azonnal értesíti az érdekelt önkormányzat jegyzőjét. A főjegyző intézkedéséről értesíteni köteles az oktatásért felelős minisztert. A rendkívüli szünet miatt kiesett tanítást hat napos tanítási héttel, illetve a tanítási napok meghosszabbításával lehet pótolni. A többletmunkából eredő költségek a munkáltatót terhelik

A rendkívüli szünet ideje alatt is biztosítani kell azonban a gyermek napközbeni felügyeletével összefüggő feladatok ellátását. Ebből adódóan a nevelési-oktatási intézményben megjelent gyermekek felügyeletéről az intézmény vezetőjének gondoskodnia kell - olvasható a közleményben.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.