Statisztikák a körültekintő jelentkezés szolgálatában

Fontos tájékozódási pontot jelenthetnek a megjelölt szakokról, a felvettek számáról, az intézmények kapacitásáról azok a statisztikák, melyekben az Educatio Kht. - ahogy 2001 óta minden évben - összegzi az adott év jelentkezési mutatóit - hívja fel a figyelmet az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK). Ezek az összesítések az OFIK hivatalos oldalán a www.felvi.hu oldalon érhetők el - tájékoztatta az Edupress-t.

  • Edupress
Azonos szempontok vizsgálatával készíti el az Educatio Kht. immáron nyolcadik éve a felsőoktatási jelentkezési statisztikákat, amelyek eligazodási pontot jelenthetnek a felsőoktatásba készülőknek, ugyanis a vizsgált szempontok számba veszik a ponthatárok mellett a jelentkezések regionális különbségeit, a képzési szintek, munkarendek, finanszírozási formák közti jelentkezési eloszlást, a képzési területek és intézmények közti mutatókat, valamint a különböző karokra jelentkezők adatait. Ezzel a felvételizők információt kaphatnak az általuk választott szak, kar, intézmény népszerűségéről, a jelentkezők által választott finanszírozási formák közti eloszlásról, valamint a munkarendek közti preferenciákról.

A 2009-es felvételi eljárásban az államilag támogatott helyek száma változatlan maradt a tavalyi évhez képest, bár egyes tudományterületek között módosult a rendelkezésre álló keretszám. A hasonló jelentkezői létszámmal és a várható érettségi és/vagy középiskolai eredményekkel kalkulálva, valamint a korábbi évek jelentkezési statisztikáival és ponthatáraival könnyebben állítható össze a jelentkezési lapon megjelölt intézményi sorrend.

Érdemes a felvi.hu oldalon elkérhető statisztikákat böngészni, hiszen a túljelentkezés mértékének ismeretében a garantált eredményesség könnyebben elérhető.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.