Nő a diákhitel kamata, de a törlesztőrészletek nem változnak

Évi 11 százalékban állapította meg a Diákhitel Igazgatósága a hitel 2009. január 1. - június 30. közötti időszakban érvényes kamatának mértékét. A speciális törlesztési feltételeknek köszönhetően a kamat változása nem növeli meg a havi törlesztőrészlet összegét, mert az továbbra is kizárólag a jövedelemhez igazodik - tájékoztatta a Diákhitel Központ az Edupress-t.

  • Edupress

A kamat mértékét döntően az határozza meg, hogy a Diákhitel Központ mennyiért tudott pénzhez jutni, hitelezési tevékenységéhez forrást szerezni a folyamatos mozgásban lévő - jelenleg éppen dráguló - pénzpiacon - közölte a Diákhitel Központ."A speciális törlesztési feltételeknek köszönhetően a kamat változása nem növeli meg a havi törlesztőrészlet összegét, mert az továbbra is kizárólag a jövedelemhez igazodik. Nem kell tartani szigorodó hitelbírálattól sem, mivel a diákhitel esetében ilyen továbbra sincs. Alanyi jogon juthat diákhitelhez minden hazai felsőoktatási intézmény 40 év alatti hallgatója" - áll a közleményben. A központ tájékoztatott: nem változik a felvehető összeg sem. Továbbra is havi 40, 30, 25, 21 illetve 15 ezer forintos összeg közül választhatnak a felsőoktatásban tanulók, csak a költségtérítésesek kérhetnek ennél többet, havi 50 ezer forintot.

"Továbbra is megmarad az előtörlesztési lehetőség, mely díjmentes és közvetlenül a tőketartozást csökkenti. A diákhitel esetében a kamat emelkedése minimális mértékben hosszabbíthatja csak meg a törlesztési futamidőt. A diákhitel több évig tartó törlesztési ideje alatt többször is bekövetkezhetnek ellentétes irányú piaci mozgások. Így többször növekedhet vagy csökkenhet a diákhitel kamata is, vagyis a törlesztési időt növelő illetve csökkentő hatások hosszú távon akár ki is olthatják egymást" - hívta fel a figyelmet a Diákhitel Központ.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.