A diákokat rá kell szoktatni arra, hogy legyenek feltevéseik a kutatási anyagaik hitelességével kapcsolatban.
A diákok nyakra-főre az online forrásokat veszik igénybe az órákra való felkészülésükhöz, ez viszont az egyetemi oktatók között vált ki egyre nagyobb problémát, hiszen az Interneten fellelhető anyagok minőségéért senki sem vállal felelősséget.
Mindazonáltal, az Észak-Karolinai Egyetem és a Maricopa főiskola által közösen elvégzett tanulmány egyik vezetője, Dr. Susan Miller-Cochran egy újfajta oktatási megközelítést ajánl a probléma megoldására: a diákok a munkájuk során használt anyagok kritikai elemzését is végezzék el – függetlenül attól, hogy online találták-e meg azokat.
„Ez az első olyan kutatási eszköz, mely arra ösztönzi a nebulókat, hogy elemezzék az általuk olvasott szövegek megbízhatóságát, ahelyett, hogy beskatulyázzák az anyagokat az alapján, hogy honnan erednek” – mondta. „Azt szeretnénk elérni, hogy diákjaink kritikusan álljanak ahhoz, amit olvasnak – akár nyomtatott, akár digitális formában kapják.”
A kutatási megközelítést Miller-Cochran a tanulmány másik szerzőjével, Rochelle Rodrigo-val közösen dolgozta ki, lényege, hogy a tanulóknak két szempont alapján kell kiértékelni az online kutatási anyagokat.
Először is meg kell határozniuk, hogyan változott a szöveg az időben. Például, mi van azzal az anyaggal, amit egyszer publikáltak, és soha nem frissítettek, vagy például a Wikipedia cikkeivel, amelyek viszont folyamatos felülvizsgálat alatt állnak. Másodsorban, meg kell állapítaniuk, hogy egy online elérhető szöveg mennyire ellenőrizhető: ki volt a szerzője, szerkesztője, történt-e szakmai felülbírálat? Felhasználói tartalom, vagy külső megerősítéssel is rendelkezik?
A válasz gyakran meglehetősen bonyolult, erre a legjobb példa a Wikipedia. Az anyagok egy része felhasználói tartalom, de bizonyos elemeik szakértői vizsgálat alá kerültek. „A probléma pedig itt kezdődik” – mondta Miller-Cochran – „kik voltak a szakértők, és mikor történt meg az áttekintés?”
A szakember szerint a végső cél, hogy a diákokat rászoktassák arra: legyenek feltevéseik a kutatási anyagaik hitelességével kapcsolatban – forrástól függetlenül. „Csak azért, mert valami egyszer nyomtatásra került, még nem biztos, hogy hiteles, míg az online anyagokra sem húzható rá a megbízhatatlanság.”
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
