Hogyan érheti el a felsőoktatás a médiát?

Újságírók fejtették ki véleményüket a felsőoktatás és a diplomaszerzés nyilvánossága témakörében a Diplomaszerzés és pályakövetés, Szakmai Nap második szekciójában, ahol a felsőoktatási intézmények kommunikációs stratégiájáról, a nagyobb sajtónyilvánosság elérése érdekében alkalmazandó formai és tartalmi változások szükségességéről osztották meg tapasztalataikat az érintett szakma képviselői.

  • Edupress
Az intézményi kommunikáció problémáiról, az egyetemek, főiskolák pozicionálásáról hasonlóan vélekedtek a kerekasztal-beszélgetés résztvevői. A hagyományos felsőoktatási hírek iránti alacsony érdeklődésről számolt be Joób Sándor, az Index újságírója, aki elmondta, bizonyos oktatási hírek esetében honlapjukon csekély látogatottsági adatok tudtak csak megállapítani. Azt is kifejtette, az intézmények által a különböző médiumok számára eljuttatott sajtóanyagokból az egyedi tartalmat hiányolja. Ennek ellenére az Index újságírója egyet értett Horváth Ágnessel az Edupress főszerkesztőjének véleményével, miszerint a felsőoktatás fontos téma, mellyel foglalkozni kell. "Évente 400 ezer fő vesz részt az egyetemek, főiskolák valamely képzésében, a hallgatók családja, barátai által pedig a lakosság mintegy tíz százaléka érintett a felsőoktatásban" - mondta el Horváth Ágnes.

Edupress
A felsőoktatási intézmények nyilvánosságát érintő problémák között sorolta fel Roberts Éva, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. kommunikációs igazgatója a megfelelő tartalmak nem megfelelő "csomagolását". Hangsúlyozta ugyan, hogy a kutatási, fejlesztési eredmények komolyságát meg kell őrizni, ezt azonban a közleményektől eltávolodva, kötetlenebb formában kell a médiumok számára eljuttatni.

Az egyetemek, főiskolák által szolgáltatott információkkal kapcsolatban az is kérdéses, milyen pozícióból kívánják megszólítani a szintén nem definiált célcsoportjukat. "Több felsőoktatási intézmény azonos megnevezéssel lép a nyilvánosság elé, ahelyett, hogy a számos jellemzőjéből kiválasztva egy szlogennel tenné ugyanezt, ehhez azonban megfelelő bátorságra lenne szükség" - osztotta meg véleményét Joób Sándor. A pozicionálás, az önmeghatározás hiányára hívta fel a figyelmet az Edupress főszerkesztője is, aki szerint a felsőoktatás, mint nem átlagos termék számára a pr-alapú kommunikációs stratégia szolgálhat eszközként a médiában való megjelenés érdekében. "Az intézmények nagyon nehezen tudják eladni magukat, a hetilapokat ritkán érik el az egyetemek, főiskolák híreikkel" - támasztotta alá az említett problémát Riba István, a HVG szerkesztője.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna