Hogyan érheti el a felsőoktatás a médiát?

Újságírók fejtették ki véleményüket a felsőoktatás és a diplomaszerzés nyilvánossága témakörében a Diplomaszerzés és pályakövetés, Szakmai Nap második szekciójában, ahol a felsőoktatási intézmények kommunikációs stratégiájáról, a nagyobb sajtónyilvánosság elérése érdekében alkalmazandó formai és tartalmi változások szükségességéről osztották meg tapasztalataikat az érintett szakma képviselői.

  • Edupress
Az intézményi kommunikáció problémáiról, az egyetemek, főiskolák pozicionálásáról hasonlóan vélekedtek a kerekasztal-beszélgetés résztvevői. A hagyományos felsőoktatási hírek iránti alacsony érdeklődésről számolt be Joób Sándor, az Index újságírója, aki elmondta, bizonyos oktatási hírek esetében honlapjukon csekély látogatottsági adatok tudtak csak megállapítani. Azt is kifejtette, az intézmények által a különböző médiumok számára eljuttatott sajtóanyagokból az egyedi tartalmat hiányolja. Ennek ellenére az Index újságírója egyet értett Horváth Ágnessel az Edupress főszerkesztőjének véleményével, miszerint a felsőoktatás fontos téma, mellyel foglalkozni kell. "Évente 400 ezer fő vesz részt az egyetemek, főiskolák valamely képzésében, a hallgatók családja, barátai által pedig a lakosság mintegy tíz százaléka érintett a felsőoktatásban" - mondta el Horváth Ágnes.

Edupress
A felsőoktatási intézmények nyilvánosságát érintő problémák között sorolta fel Roberts Éva, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. kommunikációs igazgatója a megfelelő tartalmak nem megfelelő "csomagolását". Hangsúlyozta ugyan, hogy a kutatási, fejlesztési eredmények komolyságát meg kell őrizni, ezt azonban a közleményektől eltávolodva, kötetlenebb formában kell a médiumok számára eljuttatni.

Az egyetemek, főiskolák által szolgáltatott információkkal kapcsolatban az is kérdéses, milyen pozícióból kívánják megszólítani a szintén nem definiált célcsoportjukat. "Több felsőoktatási intézmény azonos megnevezéssel lép a nyilvánosság elé, ahelyett, hogy a számos jellemzőjéből kiválasztva egy szlogennel tenné ugyanezt, ehhez azonban megfelelő bátorságra lenne szükség" - osztotta meg véleményét Joób Sándor. A pozicionálás, az önmeghatározás hiányára hívta fel a figyelmet az Edupress főszerkesztője is, aki szerint a felsőoktatás, mint nem átlagos termék számára a pr-alapú kommunikációs stratégia szolgálhat eszközként a médiában való megjelenés érdekében. "Az intézmények nagyon nehezen tudják eladni magukat, a hetilapokat ritkán érik el az egyetemek, főiskolák híreikkel" - támasztotta alá az említett problémát Riba István, a HVG szerkesztője.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István