Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Noha a szülők legtöbbje nem tanítja gyerekét a vallásalapú megkülönböztetésre, a diákok negyedénél még mindig kiinduló alap a bántalmazáshoz.
Négy vallásos meggyőződéssel rendelkező diákból egyet rendszeresen ér bántalmazás hite miatt az iskolában – állítja egy friss tanulmány. A kutatási eredmények ösztönzőleg hathatnak a tanintézetek incidenseinek nagyobb fokú ellenőrzésére, beleértve a hitalapú, rasszista vagy homofób megkülönböztetéseket.

A felmérés során több mint ezer diákot kérdezett ki a hátrányos megkülönböztetések ellen kampányoló BeatBullying (http://www.beatbullying.org). Mint kiderült, az iskolások 23 százalékát terrorizálják diáktársaik hitükből kifolyólag. A hithű nebulók 9 százalékát azért éri bántalmazás, mert iskolaidő alatt is viselik vallási szimbólumaikat. Egy 13 éves muzulmán lány elmesélte esetét: „Az a két lány tudta, hogy éppen böjtidőszakunk van, bevittek a vécébe, és megpróbáltak burgonyaszirmokat leerőltetni a torkomon, csak azért, hogy jókat nevessenek az egészen.”
A jelentés lefesti az eltérő közösségek közötti kohézió hiányának aggasztó képét az iskolákban, mivel a fiatalok 20 százaléka azt állítja magáról, hogy baráti társasága nagyrészt ugyanolyan hitű emberekből áll. Ami jelentős, hogy a megkérdezettek kis része (nagyjából hat százalékuk) vallotta azt, hogy a szüleik nem nézik jó szemmel, ha más vallási háttérrel rendelkező emberekkel barátkozik.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.