Noha a szülők legtöbbje nem tanítja gyerekét a vallásalapú megkülönböztetésre, a diákok negyedénél még mindig kiinduló alap a bántalmazáshoz.
Négy vallásos meggyőződéssel rendelkező diákból egyet rendszeresen ér bántalmazás hite miatt az iskolában – állítja egy friss tanulmány. A kutatási eredmények ösztönzőleg hathatnak a tanintézetek incidenseinek nagyobb fokú ellenőrzésére, beleértve a hitalapú, rasszista vagy homofób megkülönböztetéseket.
A felmérés során több mint ezer diákot kérdezett ki a hátrányos megkülönböztetések ellen kampányoló BeatBullying (http://www.beatbullying.org). Mint kiderült, az iskolások 23 százalékát terrorizálják diáktársaik hitükből kifolyólag. A hithű nebulók 9 százalékát azért éri bántalmazás, mert iskolaidő alatt is viselik vallási szimbólumaikat. Egy 13 éves muzulmán lány elmesélte esetét: „Az a két lány tudta, hogy éppen böjtidőszakunk van, bevittek a vécébe, és megpróbáltak burgonyaszirmokat leerőltetni a torkomon, csak azért, hogy jókat nevessenek az egészen.”
A jelentés lefesti az eltérő közösségek közötti kohézió hiányának aggasztó képét az iskolákban, mivel a fiatalok 20 százaléka azt állítja magáról, hogy baráti társasága nagyrészt ugyanolyan hitű emberekből áll. Ami jelentős, hogy a megkérdezettek kis része (nagyjából hat százalékuk) vallotta azt, hogy a szüleik nem nézik jó szemmel, ha más vallási háttérrel rendelkező emberekkel barátkozik.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
