Terror a hit miatt

Noha a szülők legtöbbje nem tanítja gyerekét a vallásalapú megkülönböztetésre, a diákok negyedénél még mindig kiinduló alap a bántalmazáshoz.

  • Eduline

Négy vallásos meggyőződéssel rendelkező diákból egyet rendszeresen ér bántalmazás hite miatt az iskolában – állítja egy friss tanulmány. A kutatási eredmények ösztönzőleg hathatnak a tanintézetek incidenseinek nagyobb fokú ellenőrzésére, beleértve a hitalapú, rasszista vagy homofób megkülönböztetéseket.

A felmérés során több mint ezer diákot kérdezett ki a hátrányos megkülönböztetések ellen kampányoló BeatBullying (http://www.beatbullying.org). Mint kiderült, az iskolások 23 százalékát terrorizálják diáktársaik hitükből kifolyólag. A hithű nebulók 9 százalékát azért éri bántalmazás, mert iskolaidő alatt is viselik vallási szimbólumaikat. Egy 13 éves muzulmán lány elmesélte esetét: „Az a két lány tudta, hogy éppen böjtidőszakunk van, bevittek a vécébe, és megpróbáltak burgonyaszirmokat leerőltetni a torkomon, csak azért, hogy jókat nevessenek az egészen.”

A jelentés lefesti az eltérő közösségek közötti kohézió hiányának aggasztó képét az iskolákban, mivel a fiatalok 20 százaléka azt állítja magáról, hogy baráti társasága nagyrészt ugyanolyan hitű emberekből áll. Ami jelentős, hogy a megkérdezettek kis része (nagyjából hat százalékuk) vallotta azt, hogy a szüleik nem nézik jó szemmel, ha más vallási háttérrel rendelkező emberekkel barátkozik.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.