Egymilliárdba került a debreceni szuper kollégium

2008. november 18-án átadták a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum kibővített II. számú Kollégiumát. A mintegy 937 millió forint összértékű beruházás PPP-konstrukcióban valósult meg az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával. A felújításnak köszönhetően a kollégium jelenleg összesen 319 férőhelyet biztosít a hallgatók számára

  • Eduline

Átadták a Debreceni Egyetem felújított II. számú Kollégiumát, a magántőkét is bevonó PPP beruházás a HUNÉP Universal Zrt. kivitelezésében valósult meg. A közel egy évig tartó átalakítási, korszerűsítési és bővítési munkálatoknak köszönhetően az Orvos- és Egészségtudományi Centrum kollégiuma – 105 db háromágyas szobával, valamint betegszobákkal, vendégszobákkal együtt – összesen 319 férőhelyet tud biztosítani a hallgatók számára.

A 937 millió forint összértékű beruházás eredményeként a korszerű beléptető és térfigyelő rendszerrel ellátott épületben a kor követelményeinek megfelelően bútorozott szobák és teljes egészében felszerelt konyhák, étkezők, valamint modern közösségi helyiségek biztosítják a hallgatók kényelmét és a nyugodt tanuláshoz szükséges hátteret. Az Európai Uniós előírásoknak megfelelően a kollégiumban korszerű lépcsőlift és a mozgáskorlátozottak igényeinek megfelelő kétágyas szobák is kialakításra kerültek.

A megújult kollégiumot a korábbi megállapodásnak megfelelően a felújítást végző HUNÉP Universal Zrt. cégcsoport fogja működtetni 20 éven keresztül.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.