Kritika és kreativitás nélkül nincs tehetséggondozás

Egészséges társadalom tudás-elit nélkül nem létezik. A megszerzett tudáson és a tehetség kibontakozásán alapuló elitre szüksége van Magyarországnak - mondta Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Kiemelt szakkollégiumok az egyetemi tehetséggondozásban című konferencia nyitóelőadásán.

  • Edupress
Edupress
"Kreativitás és kritika. Ha-e kettő egységet tud képezni, méltóak vagyunk rá, hogy együtt gondolkodjunk" - kezdte előadását Hiller István a tehetséggondozásról.A miniszter felhívta a figyelmet, hogy a többszintű képzési rendszer bevezetésével az alapképzés a tömegképzés színtere lett, a mesterképzés célja a szaktudás megszerzése, a tudáselitet azonban nem a mesterképzés szintjén kell kinevelni. Erre a doktori képzés alkalmas, és most az energiák nagy részét erre a területre kell fordítani - mondta.

A miniszter szólt arról is, hogy bár a magyarországi felsőoktatási intézmények között jogilag egyenrangúság van, az elitképzést a tudományegyetemekhez kell kötni, ahol rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra a kiváló műhelyek megteremtéséhez.A jó műhelyek mellett Hiller hangsúlyozta a mester és tanítvány viszonyt. Példaként említette, hogy Kodály Zoltán vagy Kosáry Domonkos sem teremthetett volna Magyarország számára nevet, ha tehetségüket nem olyan tanárok gondozzák, akik a modern tanítás módszereit etikával és kritikai szemlélettel ötvözve oktatják a tanítványaikat. "Ahol kivész a kritika és a kreativitás, ott nem működik a tehetséggondozás" - hangsúlyozta a szakminiszter.

Hiller István beszélt az elmúlt évtizedben zajló felsőoktatási változásokról, hogy amíg hazánkban egy mennyiségi, a világban minőségi felsőoktatás teremtődött, ami immáron nálunk is változásokat sürget. "Hamarosan Kína és Japán diktálja majd a tudás iramát, de Magyarországnak nem felzárkózásra van szüksége, hanem a saját lehetőségeihez képest kell a legjobb utat megtalálnia" - mondta.

A miniszter kitért arra, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszer el fogja dönteni az intézmények közötti versenyt. "A párhuzamos képzés a magyar felsőoktatás rákfenéje" - mondta tárca vezetője.A szakkollégiumokról a miniszter úgy nyilatkozott, a tradíciókat át kell tekinteni, a követendő értékeket meg kell őrizni, ám az egykoron működő, ma nyugvó szakkollégiumokat nem szabad erőltetetten újjáéleszteni. Az értékmintát nyújtó szakkollégiumoknak - mint az Eötvös József Collegium - azonban meg kell teremteni a modern felfogást tükröző jogi és financiális környezetet a hatékony működésük érdekében. Hozzátette: a tehetséggondozásra most nagyobb támogatási lehetőségek állnak a rendelkezésre, mint eddig bármikor. A költségvetésből erre szánt 7,5 milliárd forint mellett 9 milliárd forint EU-s támogatás áll a tárca rendelkezésére a köz-és középfokú oktatás fejlesztésére.

Végül a miniszter kitért arra, hogy megfelelő jogi környezet megteremtésére vonatkozó javaslatot 2009. március 15-éig el kell készíteni ahhoz, hogy az már a 2010/2011-es tanévben működhessen. "Ebben az OKM partnere a felsőoktatási intézményeknek, és számít az együttműködésükre. Közösen kell meg határozni azt a formát és kritériumrendszert, amelynek keretében a tudás-elit képzése, a tehetséggondozás megvalósítható" - zárta előadását a miniszter.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?