Kritika és kreativitás nélkül nincs tehetséggondozás

Egészséges társadalom tudás-elit nélkül nem létezik. A megszerzett tudáson és a tehetség kibontakozásán alapuló elitre szüksége van Magyarországnak - mondta Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Kiemelt szakkollégiumok az egyetemi tehetséggondozásban című konferencia nyitóelőadásán.

  • Edupress
Edupress
"Kreativitás és kritika. Ha-e kettő egységet tud képezni, méltóak vagyunk rá, hogy együtt gondolkodjunk" - kezdte előadását Hiller István a tehetséggondozásról.A miniszter felhívta a figyelmet, hogy a többszintű képzési rendszer bevezetésével az alapképzés a tömegképzés színtere lett, a mesterképzés célja a szaktudás megszerzése, a tudáselitet azonban nem a mesterképzés szintjén kell kinevelni. Erre a doktori képzés alkalmas, és most az energiák nagy részét erre a területre kell fordítani - mondta.

A miniszter szólt arról is, hogy bár a magyarországi felsőoktatási intézmények között jogilag egyenrangúság van, az elitképzést a tudományegyetemekhez kell kötni, ahol rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra a kiváló műhelyek megteremtéséhez.A jó műhelyek mellett Hiller hangsúlyozta a mester és tanítvány viszonyt. Példaként említette, hogy Kodály Zoltán vagy Kosáry Domonkos sem teremthetett volna Magyarország számára nevet, ha tehetségüket nem olyan tanárok gondozzák, akik a modern tanítás módszereit etikával és kritikai szemlélettel ötvözve oktatják a tanítványaikat. "Ahol kivész a kritika és a kreativitás, ott nem működik a tehetséggondozás" - hangsúlyozta a szakminiszter.

Hiller István beszélt az elmúlt évtizedben zajló felsőoktatási változásokról, hogy amíg hazánkban egy mennyiségi, a világban minőségi felsőoktatás teremtődött, ami immáron nálunk is változásokat sürget. "Hamarosan Kína és Japán diktálja majd a tudás iramát, de Magyarországnak nem felzárkózásra van szüksége, hanem a saját lehetőségeihez képest kell a legjobb utat megtalálnia" - mondta.

A miniszter kitért arra, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszer el fogja dönteni az intézmények közötti versenyt. "A párhuzamos képzés a magyar felsőoktatás rákfenéje" - mondta tárca vezetője.A szakkollégiumokról a miniszter úgy nyilatkozott, a tradíciókat át kell tekinteni, a követendő értékeket meg kell őrizni, ám az egykoron működő, ma nyugvó szakkollégiumokat nem szabad erőltetetten újjáéleszteni. Az értékmintát nyújtó szakkollégiumoknak - mint az Eötvös József Collegium - azonban meg kell teremteni a modern felfogást tükröző jogi és financiális környezetet a hatékony működésük érdekében. Hozzátette: a tehetséggondozásra most nagyobb támogatási lehetőségek állnak a rendelkezésre, mint eddig bármikor. A költségvetésből erre szánt 7,5 milliárd forint mellett 9 milliárd forint EU-s támogatás áll a tárca rendelkezésére a köz-és középfokú oktatás fejlesztésére.

Végül a miniszter kitért arra, hogy megfelelő jogi környezet megteremtésére vonatkozó javaslatot 2009. március 15-éig el kell készíteni ahhoz, hogy az már a 2010/2011-es tanévben működhessen. "Ebben az OKM partnere a felsőoktatási intézményeknek, és számít az együttműködésükre. Közösen kell meg határozni azt a formát és kritériumrendszert, amelynek keretében a tudás-elit képzése, a tehetséggondozás megvalósítható" - zárta előadását a miniszter.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.