Kritika és kreativitás nélkül nincs tehetséggondozás

Egészséges társadalom tudás-elit nélkül nem létezik. A megszerzett tudáson és a tehetség kibontakozásán alapuló elitre szüksége van Magyarországnak - mondta Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Kiemelt szakkollégiumok az egyetemi tehetséggondozásban című konferencia nyitóelőadásán.

  • Edupress
Edupress
"Kreativitás és kritika. Ha-e kettő egységet tud képezni, méltóak vagyunk rá, hogy együtt gondolkodjunk" - kezdte előadását Hiller István a tehetséggondozásról.A miniszter felhívta a figyelmet, hogy a többszintű képzési rendszer bevezetésével az alapképzés a tömegképzés színtere lett, a mesterképzés célja a szaktudás megszerzése, a tudáselitet azonban nem a mesterképzés szintjén kell kinevelni. Erre a doktori képzés alkalmas, és most az energiák nagy részét erre a területre kell fordítani - mondta.

A miniszter szólt arról is, hogy bár a magyarországi felsőoktatási intézmények között jogilag egyenrangúság van, az elitképzést a tudományegyetemekhez kell kötni, ahol rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra a kiváló műhelyek megteremtéséhez.A jó műhelyek mellett Hiller hangsúlyozta a mester és tanítvány viszonyt. Példaként említette, hogy Kodály Zoltán vagy Kosáry Domonkos sem teremthetett volna Magyarország számára nevet, ha tehetségüket nem olyan tanárok gondozzák, akik a modern tanítás módszereit etikával és kritikai szemlélettel ötvözve oktatják a tanítványaikat. "Ahol kivész a kritika és a kreativitás, ott nem működik a tehetséggondozás" - hangsúlyozta a szakminiszter.

Hiller István beszélt az elmúlt évtizedben zajló felsőoktatási változásokról, hogy amíg hazánkban egy mennyiségi, a világban minőségi felsőoktatás teremtődött, ami immáron nálunk is változásokat sürget. "Hamarosan Kína és Japán diktálja majd a tudás iramát, de Magyarországnak nem felzárkózásra van szüksége, hanem a saját lehetőségeihez képest kell a legjobb utat megtalálnia" - mondta.

A miniszter kitért arra, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszer el fogja dönteni az intézmények közötti versenyt. "A párhuzamos képzés a magyar felsőoktatás rákfenéje" - mondta tárca vezetője.A szakkollégiumokról a miniszter úgy nyilatkozott, a tradíciókat át kell tekinteni, a követendő értékeket meg kell őrizni, ám az egykoron működő, ma nyugvó szakkollégiumokat nem szabad erőltetetten újjáéleszteni. Az értékmintát nyújtó szakkollégiumoknak - mint az Eötvös József Collegium - azonban meg kell teremteni a modern felfogást tükröző jogi és financiális környezetet a hatékony működésük érdekében. Hozzátette: a tehetséggondozásra most nagyobb támogatási lehetőségek állnak a rendelkezésre, mint eddig bármikor. A költségvetésből erre szánt 7,5 milliárd forint mellett 9 milliárd forint EU-s támogatás áll a tárca rendelkezésére a köz-és középfokú oktatás fejlesztésére.

Végül a miniszter kitért arra, hogy megfelelő jogi környezet megteremtésére vonatkozó javaslatot 2009. március 15-éig el kell készíteni ahhoz, hogy az már a 2010/2011-es tanévben működhessen. "Ebben az OKM partnere a felsőoktatási intézményeknek, és számít az együttműködésükre. Közösen kell meg határozni azt a formát és kritériumrendszert, amelynek keretében a tudás-elit képzése, a tehetséggondozás megvalósítható" - zárta előadását a miniszter.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.