Közösen pályázik majd a miskolci és kassai egyetem

Az oktatókat és a hallgatókat is érintő együttműködési megállapodást kötött egymással a Miskolci Egyetem és a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem október 27-én a két intézmény közös szervezésében tartott Szakmai Tudományos Nap keretében. Az intézmények egészségügyi képzésük terén kötött megállapodásában a kassai Orvostudományi Kar és a miskolci Egészségügyi Főiskolai Kar vesz részt.

  • Edupress
Edupress
A megállapodást mind az oktatás, mind a kutatás terén, a képzés fejlesztése érdekében kötötték egymással két intézmény vezetői. Ennek jegyében szerveznek közös továbbképzéseket is oktatóik kutatóik számára. Az egészségügyi képzésre fókuszáló közös munka kiterjed az oktatói és a hallgatói cserék támogatására, és mindkét fél kész együttműködni az információcsere érdekében közös szimpóziumok, szakmai konferenciák, tudományos diákköri konferenciák rendezésében. Közös érdekeltségű kutatási munkák végzését is tervezik, ám további fontos pontja megállapodásuknak a közös pályázatok benyújtásában való kooperáció.

Az intézmények és a karok vezetői október 27-én, hétfőn délután írták alá e megállapodást Miskolcon, a két kar közös szervezésében tartott Szakmai Tudományos Nap keretében. A rendezvény előadásain egyebek mellett diagnosztikai és rehabilitációs lehetőségekről, eszközökről szóló új kutatási eredményeiket, ismereteiket tették közzé a két egyetemet képviselő oktatók és kutatók.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.