Az elv, ami alapján az intézmények megkapták a mesterképzésre elkülönített helyeket egyszerű, ahová a 2006/2007-es tanévben a legtöbb hallgatót vették fel az intézmények alapképzésre, az az egyetem - ez esetben az Eötvös Loránd Tudományegyetem - kapta a legtöbb államilag támogatott mesterképzési helyet. Az oktatási tárca természetesen figyelembe vette az akkreditált mesterszakok számát is, és képzési területenként arányosan osztotta szét a 30 MA/MSc képzést indító intézmények között a helyeket. A hitéleti képzésre 570 helyet különített el, az elosztás során három képzési területet preferált. Az informatikai, a természettudományi és a műszaki területre több helyet kellett az intézmények rendelkezésére bocsátani. További négyezer helyet a tanárképzésre különítettek el.

Az elosztási elvekről az oktatási tárca kiküldte javaslatait az intézményeknek. "Három korrekciós javaslat érkezett, ezeket beépítettük az eljárásba" - mondta a szakállamtitkár. A hallgatóarányos szétosztás azt eredményezte, hogy míg a mesterszakokat indító főiskolák a 19 ezerből mindössze 2 ezer körüli helyet szereztek meg, addig az egyetemek 17 ezret.Az elkülönített 21700 helyre, amit az oktatási minisztérium a 2006-ban felvett 62 ezer államilag támogatott hallgató után számolt ki, 27 ezer igény érkezett a felsőoktatási intézményektől. Manherz Károly szerint ez abból adódott, hogy egyrészt az intézmények minél több, a kapacitásszámuknak megfelelő állami helyet szerettek volna megszerezni az oktatási tárcáról, másrészt olyan szakokra is érkezett létszámigény, amelynek később a Magyar Akkreditációs Bizottság elutasította szakindítási kérelmét.

A felsőoktatási szakállamtitkár szerint ettől függetlenül az intézmények elégedettek a megszerzett helyek számával. Példaként említette a legkevesebb helyet szerző Budapesti Kortárstánc Főiskolát, amely ugyan csak négy támogatott mesterképzési helyet kapott, a 2006-ban meghirdetett képzéseire felvehető összlétszám 16 fő volt.

Nem csak az alapképzést elkezdők számát vették figyelembe

Mivel a 62 ezer államilag támogatott helyben a felsőfokú szakképzésre, és az egységes, osztatlan képzésre elkülönített helyek is benne foglaltatnak, így az előző oktatási rendszerben diplomát szerzőknek is nagy esélyük van a bekerülésre. Ez főleg azoknak nagy lehetőség, akiknek a tizenkét államilag támogatott félévből még maradt négy. Az oktatási tárca ugyanis a 62 ezer hely 35 százalékával számolt, a felsőfokú szakképzés azonban nem jogosít a második tanulmányi ciklusba lépni, az egységes, osztatlan képzésben tanulók pedig vélhetően jelentős létszámban nem tanulnak majd mesterképzésben, hiszen rögtön a doktori képzési szintre kerülhetnek.

Manherz Károly elmondta, a felsőoktatási törvény nem tesz különbséget a kiindulópontként szolgáló államilag támogatott helyek képzési típusa között, ezért úgy fogalmazott, széles körű lehetőség várja mind a mostani rendszerben, mind a korábbi rendszerben tanulókat.

Intézményi szabadság

Az odaítélt helyek számának elosztása intézményi hatáskör. A képzési területenként megkapott helyeket a Pécsi Tudományegyetem a jelentkezések ismeretében kívánja elosztani, bár az elosztási eljárás a már létező igényeknek tett eleget - mondta Lengvárszky Attila, az egyetem oktatási igazgatója. Az intézmények szabadsága abban rejlik, hogy a képzési területeken belül akkreditált mesterképzésben meghirdetett szakok között viszonylagosan nagy mozgástérrel csoportosíthatja át a megszerzett helyeket. Eszerint például, ha a bölcsészettudományi területen indított tanár-pedagógiatanár mesterképzésre lesz a legnagyobb érdeklődés, az egyetem megteheti, hogy az erre a területre kapott keretszámok döntő többségét oda csoportosítja, ily módon optimálisan kihasználva a támogatott helyek számát.A Pécsi Tudományegyetem egyébként mintegy 1000 hellyel kapott kevesebbet az igényeltnél, Lengvárszky szerint azonban ez nem jelent majd problémát, a közvéleményben ugyanis még nem ültetődött el kellőképpen a mesterképzések funkciója.

(www.edupress.hu)