Az V. Országos Oktatási Konferencia a felsőoktatás és közoktatás reformként emlegetett lépéseinek áttekintése mellett tárgyalta az érettségi rendszer gyakorlati észrevételeit, bemutatott egy középiskolások bevonásával készített kutatást, és elemezte, hogyan válhat a bolognai folyamat hungarikummá.

Lelkes Bologna-hívőnek vallja magát Antal János, nem is véletlenül állítja, hogy a rendszer globalizálható, de nem azokkal a módszerekkel, ahogyan az jelenleg zajlik. A többciklusú képzés véleménye szerint csakis apránként, fokozatosan bevezethető, de ennek párhuzamosan kell futnia annak elfogadásával, hogy a versenyképesség legfontosabb faktora a teljesítmény.

Drágul a tanulás, gyarapodik az elérhető források száma, de mégis a felhasználás okán stagnál a támogatási ráta, a beruházások száma nem éri el a 0,8 milliárd forintot, pedig a rendelkezésre álló keretösszeg tízmilliárdokban mérhető - derült ki Sió Lászlónak, a Fidesz oktatási műhely vezetőjének előadásából. A tömegképzésre legalább annyi energiát és pénzt kellene fordítani, mint a kiváló tehetségként számon tartott elitképzésben részt vevő diákok oktatására, még akkor is, ha a költségtérítéses kiesések révén kevesebb pénz jut a kasszába. Azonban "nem a laptopban a kulcs" - utalt Sió László a hallgatók számára néhol ingyenesen igénybe vehető tanulást elősegítő eszközre, hanem annak elhessegetésében, ami sokak fülébe belemászott, vagyis, hogy a felsőoktatás drága, a diplomás munkanélküliség növekszik, azaz lehetetlenné válik a továbbtanulás.

A felsőoktatási törvény nem módosul, csekély technikai változások várhatóak csupán, ilyen például a hátrányos helyzetű diákok pontszámítását érintő kérdés, vagy éppen a diákigazolvány formaiságára vonatkozó változások - mondta dr. Halász Zsolt, az OKM jogi osztályának főosztályvezető-helyettese. A sokat emlegetett anyagi problémák a kevésbé kitartó, tanulmányaikat elhagyó tanulók miatt keletkeznek, hiszen az idei 95 ezres felvételt nyert hallgatói létszám is bizonyítja, hogy érdeklődés az van, ám ez tartalmában nem kiegyensúlyozott. Hiszen az alacsony pontszámok sok diákot beengedtek a felsőoktatásba, ezzel szemben számos esetben győzedelmeskedtek a slágerszakok, ahová többletpontokra volt szükség a bejutáshoz, mégis a jelentkezők 60 százaléka 330 és 380 pont közötti eredményekkel kerülhetett be.

Az alacsony pontok egyik fő oka, hogy kevesen vállalták az emelt szintű érettségit, holott az érettségi tanévében 70 százalékuk tervezte azt - ismertetett egy 2007 őszén készült Országos Középiskolai Kutatást dr. Csikesz Tamás, a Felvételi Információs Szolgálat elnöke. A többletpontok kapcsán joggal merül fel a kérdés, hogy a számszerűen kimutatott önbizalom-növekedés annak köszönhető-e, hogy a diákok megelégszenek nyelvvizsgájukkal, és még véletlenül sem jelentkeznek emelt szintre. Így születhetett egy olyan adat, amely szerint a diákok 65 százaléka biztos abban, hogy még az érettségi évében ott fog ülni a választott felsőoktatási intézményben.

(www.edupress.hu)