Az egyetemisták nagy része alkoholista

A felsőoktatásban résztvevő diákokról sokszor az a hír járja, hogy rendszeresen önkívületbe isszák magukat. Egy buli a felkészülés előtt, egy buli a vizsgaidőszakban, csak úgy lazításképpen, és természetesen sok és vad buli a sikeres vizsgák után. Azonban egyre többen vannak azok is, akik nem szeretnének beállni ebbe a sorba és inkább az absztinenciát választják. Vajon mennyire nehéz az ő helyzetük?

  • Hatházi Szilvia
Az első megpróbáltatás már az első héten eléri a 18 éves, friss hallgatókat. Ebben az időszakban szinte egymást érik a gólyatáborok, gólyabálok, a partyk, a fiatalok kocsmáról kocsmára járnak, és természetesen mindannyiukon hatalmas a nyomás: beilleszkedni, új barátokat szerezni. Legtöbbjük ilyenkor az alkoholban látja a megoldást, a gátlások oldásának lehetőségét. A klubok és diákegyletek is segítségükre vannak, amikor ingyen italokkal és hatalmas rendezvényekkel csalogatják őket.

Aki részt vett már például a Budapesti Műszaki Egyetem egyik nagy diákrendezvényén a csaknem egy hetes Schönhertz Kupán – amely egyébként épp a napokban ért véget -, vagy a két évente megrendezésre kerülő ötnapos Veszprémi Egyetemi Napokon, az tudja, hogy a program jelentős részét hivatalosan is az ivás teszi ki. A csapatok többször mérik össze képességeiket különböző ivó számokban, mint például a gyorsasági sörivás, vagy a távolsági töménytúra, és a résztvevő fiatalok többsége több napon keresztül gyakorlatilag folyamatosan ittas állapotban van. Sőt, egy ilyen rendezvényen orvosi értelemben esténként több száz diák kerül az alkoholmérgezés állapotába, amelynek tünetei – a hányástól az eszméletvesztésig – megszokott hátteret festenek a buliknak.

így könnyebb barátkozni?

A beilleszkedés kulcsfontosságú része a gólyák első hetének, az új baráti kapcsolatok kialakításának az időszaka, miközben a diákok nagyrésze először van huzamosabb ideig távol az otthonától és a szüleitől. Sok esetben a diákok nagyon feszültek és idegesek, ha új emberekkel kell kapcsolatot teremteniük, és sokuknak a legegyszerűbb megoldás, ha mindezt egy alkoholgőzös buli keretei között teszi. Az absztinensek pedig hamarosan kívülállóknak érzik magukat.

Sokan nem is bírják egy hétnél vagy egy hónapnál tovább, és átjelentkeznek egy másik iskolába, ahová otthonról járhatnak be. Dávid is így tett. „A kollégiumi társaim állandóan kopogtattak nálam, és természetesen nem üres kézzel jöttek. Mindegyik bulizni és inni akart”. Dávid most otthon lakik a szüleivel, és a helyi főiskola tanulója. Még szembe kell néznie a hivatalos bulikon kapható olcsó alkoholla, és azzal, hogy a társalgás általában a körül forog, hogy ki mennyit ivott az előző esti buli alkalmával. Dávid ezt meglehetősen nehéznek és frusztrálónak tartja. Számára így sokkal nehezebb új barátokat szerezni.

És nem csak erről van szó.

„Természetesen barátnőt is nehéz absztinensként találni. A legtöbb barátom úgy talált magának párt, hogy egy buliban ismerkedett meg a lánnyal. Én nem járok ilyen helyekre. Ráadásul az emberek nagy többsége furcsának találja, ha valaki nem iszik, és rögtön faképnél hagynak.”

Sokan élnek abban a hitben, hogy az alkohol elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy felvegyék a party ritmusát és jó hangulatba kerüljenek. Sokan még a táncparkettre sem merészkednek ki néhány pohár ital elfogyasztása előtt. Arról már nem is beszélve, milyen nehéz józanul szóba elegyedni egy vadidegennel.

Azok, akik nem isznak alkoholt, már csak azért is nehéz helyzetben vannak, mert a környezetükben élők folyamatosan noszogatják, hogy igyon egy kicsit, és nem értik meg, miért nem hajlandó erre. Nehéz megértetni velük, hogy alkohol nélkül is jól érezhetik magukat.

„Az emberek azt hiszik, hogy pia nélkül csak a sarokban fogsz álldogálni, unott képpel” – mondta Tamás. „De ez nem így van. Tiszta fejjel is remekül szórakozhatsz, ráadásul kivívhatod mások tiszteletét is. Az atmoszféra hozza meg a hangulatot, nem pedig az alkohol.”

Fontos, hogy az absztinensek tisztában legyenek vele, hogy nincsenek egyedül és a felmérések szerint egyre növekszik a számuk. Természetesen nem csak két táborra oszthatóak a diákok. Nagyon sokan úgy gondolják, a lényeg a mértéktartás. Persze nehéz megállni egy vagy két ital után, és vannak olyanok is, akik egyszerűen nem szeretik az alkohol ízét. A legtöbben úgy gondolkodnak, hogy a tökéletes absztinencia csak jó: nem károsítják az egészségüket, pénzt spórolnak, és nem égetik le magukat részegen nagyközönség előtt. Ráadásul másnaposság helyett hasznosan tölthetik el a buli utáni napot is.

Rengeteg dolog közül választhatnak azok, akiknek nem fontos az ivás. Barátokat lehet szerezni a szikla-, vagy hegymászás közben, vagy a drámacsoportban is. Az itt összeverbuválódott fiatalokat ugyanis nem az alkohol hozza össze, hanem a közös élmények.

Erősnek kell lenniük azoknak, akik ezt az utat választják. Ha elhatározták, hogy nem isznak alkoholt, akkor nem szabad hagyniuk, hogy a körülöttük lévők nyomást gyakoroljanak rájuk.

  

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.