Új eredmény az ELTE, MTA és CEU közös kutatásában

A Science tudományos magazin szeptember 26-i számában publikált, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia és a CEU (Közép-Európai Egyetem) közös kutatásáról szóló cikk arról tudósít, hogy magyar kutatóknak most egy új kísérletes helyzetben is sikerült bizonyítaniuk a természetes pedagógia elvének helytállóságát, ezzel merőben új megvilágításba helyezve a fejlődéslélektan egyik klasszikus központi jelenségét.

  • Edupress
A vizsgálatot Topál József az MTA Pszichológiai Intézetének munkatársa végezte, Gergely Györggyel, Csibra Gergellyel, valamint az ELTE Etológiai Tanszék munkatársaival (Miklósi Ádám és Erdőhegyi Ágnes) együttműködésben. A "Természetes pedagógia" elmélete sok szempontból új megvilágításba helyezi a kutatóknak a csecsemő elmeműködéséről alkotott korábbi elképzeléseit. Eszerint a baba már néhány hónaposan képes felismerni egy adott helyzet "tanító" jellegét, és ilyen helyzetekben elméje nagyon speciális, tanulásra kész "üzemmódba" kapcsol. A folyamat lényege, hogy a baba érzékenyen reagál azokra a kommunikációs jegyekre, melyek a másik személy közlésre irányuló szándékát jelzik (például szemkontaktus, megszólítás, tekintetváltás a baba és a céltárgy között), és e viselkedéseket új ismeretek átadására vonatkozó tanítói szándékként értelmezi.

A vizsgálat lényege, hogy tízhónapos csecsemők tárgykereső viselkedését egy olyan egyszerű rejtésihelyzetben vizsgálja, ahol a baba szeme előtt ismételten elrejtenek egy játéktárgyat két edény valamelyikealá, majd hagyják hogy megkeresse. Miután a baba már magabiztosan nyúl az ismételten elrejtett tárgyért amegszokott edény felé, egy következő próbában azt láthatja, hogy a tárgy a másik (eddig üresen álló) edényalá kerül. A tízhónapos csecsemők ilyen esetben jellegzetesen hibáznak: a már bevált keresési választmutatják, azaz a jelenleg üresen álló edényhez nyúlnak vissza.Ezt a keresési hibát több mint 50 éve ismeri a csecsemőpszichológia. Bár különböző magyarázatokszülettek ezzel kapcsolatban, az valamennyiben közös, hogy a hibát az értelmi fejlődés átmenetiállapotának tulajdonítják, mely a gondolkodási- memória- vagy mozgáskoordinációs illetve gátlásiképességek éretlenségére vezethető vissza.

A Science magazinban közölt eredmények azonban a természetes pedagógia elméletének alkalmazásával ejól ismert jelenség alapvetően új magyarázatát adják. A kísérletből kiderül, hogy a rejtési viselkedéstanításra utaló jegyeinek szisztematikus változtatásával a csecsemők keresési hibája is aktívanbefolyásolható: Amennyiben a kommunikációs-tanítási szándékra utaló viselkedési jegyek elmaradnak azismételt rejtések során, úgy a babák jóval kevésbé esnek abba a hibába, hogy a tárgy új helyre valórejtésekor a korábbi (most üres) edény alatt keressenek.

A korábban ismételten jutalmazott (de most üres) edény alatt való tárgykeresés oka tehát elsősorban az,hogy a babák a kommunikációs viselkedési jegyekkel gazdagon "fűszerezett" rejtési viselkedést általánostanítási-ismeretátadási helyzetnek tekintik, és ekképpen félreértelmezve a helyzetet nem "itt-és-most"feladatként oldják meg (azaz "keresd a tárgyat ott ahol legutóbb láttad eltűnni") hanem valamelyáltalánosítható információt ragadnak meg ("a keresett tárgy általában az első edény alatt található").

A pedagógiai érzékenység persze általában nem vezet ilyen hibás megoldásokhoz, igazi jelentősége abbanrejlik, hogy az emberré válás fontos elemeként a kulturális és szociális ismeretátadási folyamatoknakfontos alapmechanizmusa.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?