Új eredmény az ELTE, MTA és CEU közös kutatásában

A Science tudományos magazin szeptember 26-i számában publikált, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia és a CEU (Közép-Európai Egyetem) közös kutatásáról szóló cikk arról tudósít, hogy magyar kutatóknak most egy új kísérletes helyzetben is sikerült bizonyítaniuk a természetes pedagógia elvének helytállóságát, ezzel merőben új megvilágításba helyezve a fejlődéslélektan egyik klasszikus központi jelenségét.

  • Edupress
A vizsgálatot Topál József az MTA Pszichológiai Intézetének munkatársa végezte, Gergely Györggyel, Csibra Gergellyel, valamint az ELTE Etológiai Tanszék munkatársaival (Miklósi Ádám és Erdőhegyi Ágnes) együttműködésben. A "Természetes pedagógia" elmélete sok szempontból új megvilágításba helyezi a kutatóknak a csecsemő elmeműködéséről alkotott korábbi elképzeléseit. Eszerint a baba már néhány hónaposan képes felismerni egy adott helyzet "tanító" jellegét, és ilyen helyzetekben elméje nagyon speciális, tanulásra kész "üzemmódba" kapcsol. A folyamat lényege, hogy a baba érzékenyen reagál azokra a kommunikációs jegyekre, melyek a másik személy közlésre irányuló szándékát jelzik (például szemkontaktus, megszólítás, tekintetváltás a baba és a céltárgy között), és e viselkedéseket új ismeretek átadására vonatkozó tanítói szándékként értelmezi.

A vizsgálat lényege, hogy tízhónapos csecsemők tárgykereső viselkedését egy olyan egyszerű rejtésihelyzetben vizsgálja, ahol a baba szeme előtt ismételten elrejtenek egy játéktárgyat két edény valamelyikealá, majd hagyják hogy megkeresse. Miután a baba már magabiztosan nyúl az ismételten elrejtett tárgyért amegszokott edény felé, egy következő próbában azt láthatja, hogy a tárgy a másik (eddig üresen álló) edényalá kerül. A tízhónapos csecsemők ilyen esetben jellegzetesen hibáznak: a már bevált keresési választmutatják, azaz a jelenleg üresen álló edényhez nyúlnak vissza.Ezt a keresési hibát több mint 50 éve ismeri a csecsemőpszichológia. Bár különböző magyarázatokszülettek ezzel kapcsolatban, az valamennyiben közös, hogy a hibát az értelmi fejlődés átmenetiállapotának tulajdonítják, mely a gondolkodási- memória- vagy mozgáskoordinációs illetve gátlásiképességek éretlenségére vezethető vissza.

A Science magazinban közölt eredmények azonban a természetes pedagógia elméletének alkalmazásával ejól ismert jelenség alapvetően új magyarázatát adják. A kísérletből kiderül, hogy a rejtési viselkedéstanításra utaló jegyeinek szisztematikus változtatásával a csecsemők keresési hibája is aktívanbefolyásolható: Amennyiben a kommunikációs-tanítási szándékra utaló viselkedési jegyek elmaradnak azismételt rejtések során, úgy a babák jóval kevésbé esnek abba a hibába, hogy a tárgy új helyre valórejtésekor a korábbi (most üres) edény alatt keressenek.

A korábban ismételten jutalmazott (de most üres) edény alatt való tárgykeresés oka tehát elsősorban az,hogy a babák a kommunikációs viselkedési jegyekkel gazdagon "fűszerezett" rejtési viselkedést általánostanítási-ismeretátadási helyzetnek tekintik, és ekképpen félreértelmezve a helyzetet nem "itt-és-most"feladatként oldják meg (azaz "keresd a tárgyat ott ahol legutóbb láttad eltűnni") hanem valamelyáltalánosítható információt ragadnak meg ("a keresett tárgy általában az első edény alatt található").

A pedagógiai érzékenység persze általában nem vezet ilyen hibás megoldásokhoz, igazi jelentősége abbanrejlik, hogy az emberré válás fontos elemeként a kulturális és szociális ismeretátadási folyamatoknakfontos alapmechanizmusa.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna