Támogatná a tehetségeket a kormány

A Nemzeti Tehetség Program elindításáról döntött a kormány szeptember 17-i ülésén, melynek célja, hogy a tehetségek felkutatása és fejlesztése révén egy hatékony tehetséggondozó rendszert alakítson ki.

  • Edupress
A kezdeményezés alapjairól szóló tavaszi ülésen Sólyom László köztársasági elnök is támogatásáról biztosította a programot, mely a Hiller István oktatási miniszter által meghirdetett Új Tudás program keretein belül, annak központi elemeként született meg. A programot négypárti egyetértés és szakmai támogatás mellett a civil szervezeteket tömörítő Nemzeti Tehetséggondozó Tanáccsal együttműködve dolgozta ki a kormány. " Hiller István a szeptember 19-i kormányszóvivői tájékoztatón reményét fejezte ki, hogy a teljes politikai konszenzus is létrejön majd.

A Nemzeti Tehetség Program a fiatalok széles körére fordít figyelmet, hiszen támogatja a közoktatásba belépőket, a közoktatásban tanulókat, az egyetemi, főiskolai hallgatókat, és a végzett diplomásokat is. A kezdeményezés nem csupán egységesíti az elmúlt csaknem két évtizedben létrehozott támogatási rendszereket, de az eddigi 7,1 milliárd forintos forrást további ötszáz milliós állami támogatással és felfutó rendszerben, uniós forrásokból származó összegekkel egészíti ki. Ez utóbbi kezdetben kilenc milliárd forintot jelent, 2011-re azonban tíz milliárdra emelkedik a közösségi ráfordítás."

A Program végleges elfogadásáról október-novemberben dönt a parlament. Amennyiben az országgyűlés ezt elfogadja, a kezdeményezés 2028-ig biztosítja a tehetséggondozás fejlesztését" - vázolta a jövőt Hiller István. A tervek szerint a program bevezetésével két, két és félszeresére emelkedik a támogatott diákság létszáma, ami 50 ezer közoktatásban tanuló fiatalt jelent majd. A felsőoktatásban 20 ezer hallgatóra terjedhet ki a program hatásköre, mely ugyanakkor a diákságon túl a tehetséggondozókat is támogatni kívánja, és megpróbálja bevonni a munkába a külföldön oktató magyarokat.

Az EduPress kérdésére, miszerint a hiányszakmát jelentő természettudományi és műszaki képzések felé hogyan kívánják a orientálni a közoktatásban részt vevő fiatal tehetségeket, Hiller István elmondta, míg a legtöbb területen csökkentették a felvehető hallgatók létszámát,az említett területeken pedig megemelték azt. Így jelenleg a felsőoktatás képes ugyan az igények kielégítésére, a problémát azonban abban látja a miniszter is, hogy több intézményben ezekre szakokra a minimum ponthatárhoz közelítő teljesítménnyel is be lehetett kerülni. Az MTA munkatársainak, és más oktatási szakemberek segítségével október végére dolgozza ki a kormány a képzési területek színvonalemelését megcélzó programját.

Forrás: www.edupress.hu
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.